Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok

60 I. KÖNYV. SZEMÉLYEK. képviselője volt, nem folyt be egyéni szavazata által aközügyekbe, hanem az ország összes városi testületeinek képviselői, egyetemleg nyilvánitott és egymás közötti értekezlet által megállapított közös szavazatuk által vettek részt a közügyek elintézésébe. (Sig. II. előbeszéd 1498. 1; 1608. 1. kor. e. 1723. 7. 88. §. Városi törvényhatósági jog ezen szakban. 1848 előttakir. város, hatósággal birt önkeblében lévő lakosokra nézve, ha ezek nemnemesek voltak minden tekintetben, nemesekrenézve azonban csak a várósi telek, adó és rendőrségtekintetében gyakorolhatott hatóságot, következőn, ha ezentúl terjeszté bíráskodását, például a nemes személye, ingó javai, és cseléde fölött akart biráskodni, erőszakot követett el, ennélfogva a nemest, vagy cselédét, ha kihágást követettel, a város elfogathatta ugyan, de a nemesi hatóságnak átadni erőszak büntetés alatt tartozott (III: 20,1546:41,1635: 21,75,1647: 58,78,99,1647: 78,93,1608: k. e. 13.) úgyszintén bűntény esetében, önterületén elfogathatta a nemest akkor, ha ez a tény helyén, vagy folyvásti üldözésben volt, de más esetben nem; azonban, ha a föntebbi esetekben történt is az elfogatás, a megyének, a ki nem adásban befolyással volt tanácsnokoknak fej, és jószág vesztése alatt kiadni tartozott (III. 20.) 89. §. Városi törvénykezési eljárás ezen szakban. Törvénykezési eljárás tekintetiben, 1848 előtt a városok 3 részre oszlottak, u. m. 1) tárnoki, 2) személynöki, 3) bányavárosokra. A tárnokiak a városi tanácstól a tárnokszékre, a személynökiek a személynökszékre, a bányavárosok, bányaügyeiket a kir. és hétszemélyes táblára, egyéb ügyeiket a személynökszékre fölebbezték. 90 §. Volt tárnoki- és személynökszék közötti viszony. Tárnokszék különbözött a személynökszéktől ezekben: a) Tárnokszék, a tárnok és a tárnoki városok követeibőlállott, kik 10 városból hivattak meg évenkint 7 héttel a törvényszék előtt, és ha a meghívott városok követet nem küldöttek, vagy a nemküldést törvényes okkal ki nem mentették, 8 nappal a kitűzött idő után, minden napért 3 márkára büntettettek, mely a tárnokszék tartására fordíttatott, a mit, ha a későn elérkezett követek, elérkeztükkor le nem fizettek, az illető városok javaiból a fő- vagy al-