Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok

50 I. KÖNYV. SZEMÉLYEK. 68. §. Fiúsítás és más rendelkezések közti viszony királyi jogra nézve. Fiúsításhoz, ha kir. jog mellékeltetett, mint más alapczímékhez, például örökfogadás, vagy végrendelethez, azért, hogy ha ezek elromlanának, a kir. joghoz lehessen ragaszkodni: itt kevés foganata volt az elővigyázatnak;— mert minden más czímekben, ha ezek érvénytelenségük miatt elenyésztek is, a kir. jog megnemesité a fölkérőt, és utódait: ellenkezőleg, itt egyéb ereje nem volt, mint az, hogy ha a fiusitási alapczím elromlott, a mellékelt kir. jog, a fiusitott leányt megnemesité ugyan, de ennek utódai nem lettek nemesekké, mert a nő egyedül csak fiusitás, nem pedig kir. jog, vagy más czím által voltképes anemességetgyerm ekeire átszállítani, péld. Vas Erzsébet nemnemes leány, fiusittatott Arany Géza rokona által, de Vas Erzsébet nem lévén bizonyos abban, vájjon Arany, adományos volt-e vagy csak zálogos, vagy pedig vallományos a jószágban: ennélfogva, hogy magát azon esetre, ha Arany, zálogos, vagy vallományos volna a jószágban, biztosítsa: köz kir. jogot kért föl, s ebben magát igtattatá, — később a fiusitó halála után kiviláglott, hogy ez vallományos volt: ekkor Vas Erzsébet bennmaradt ugyan a jószágban, de nem mint fiusitott, hanem mint adományos egyén, és nemessé is lett: de ha ha nemnemes férjhöz ment, gyermekei nem lettek nemesek, mert nem mint fiusitott leány birta a jószágot. 69. §. Nemesség szerzés, nemeslevél vagy czím ériévé 1 (armalis) által. Hogy valaki czímerlevelet, azaz oly szabadalmat nyerjen, mely tehertőli mentességet adott ingatlan birtok nélkül, szükség volt, hogy vagy elődei vagy önmaga, katonai vagy tudományos érdemet szerzettek legyen, és hogy a megyétől, s a volt jobbágy,földesurától, a polgár pedig a kir. várostól, s mind kettő két vagy három kir. tanácsnoktól ajánltassék (1609. 33, 1630: 30, 1649. 15.) A szabadalomban a nemesség nyilván!megemlitendő volt (I. 6.) 70. §. Czímerlevél foganatosítása. Mint minden szabadalmat, hogy az köztudomásra jővén, az ország többi polgárai ahoz alkalmaztassák magukat: ugy a czímerlevelet is szükség volt kihirdetni azon megyében, hol valaki lakni akart, mert különben senki őt nem tartozott nemesnek elismerni. (1630. 30.)