Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok

42 I. KÖNYV. SZEMÉLYEK. Végre 1687 előtt azon joggal birtak az ország nemes polgárai, hogy ha a király, az arany bullában foglalt szabadságukat megsértette, bármely nemes,személyesen ellent állhatott, és ellentmondhatott a királynak, fölségsértési bűntény elkövetése nélkül; de ezen jog, minthogy sok viszály kútfeje lön, 1687-ben eltöröltetett. 3) A birtokkép ess ég és hivatal viselhetés 1844-ben kimondva levén: aj Minden polgár, nem nemes, ugy mint nemes, ingatlan birtokotszerezhet, azon joggal mint a nemes bírhatja, s tőle nembirhatási pörrel senki el nem veheti (1844. 4.) &)Mindenpolgár, miután mindeniket ingatlan birtok köti a hazához, minden hivatalt különbség nélkül viselhet. — Ezen jog az előbbinek következménye lön; mert miután a nemnemesek, szintúgy mint a nemesek, ingatlan javakat birhatnak, s igy bennök is a haza ingatlan vagyonának birása, honérdeket teremt, a honérdek pedig részökről is mint a nemeseknél, a hivatal hű kezelése iránt, teljes biztosítást nyújt, őket is a közhivatalviselésben, méltó joggal részesíteni kellett (1844. 5.) 4) A lelkiismereti szabadság magas eszméje törvény erőre emeltetvén. a) Akármely polgár, bármely vallásra akar az 5 bevett vallás közöl térni, áttérési szándokát, illető lelkésze előtt, kéttanujelenlétében kijelentvén, ezen nyilatkozatról az illető lelkésztől, vagy ha ez adni nem akarna, a jelen volt két tanútól, bizonyítványt kérend; s ettől számítva négy hétre ismét, előbbi akaratát a föntebbi módon, azaz két tanú és lelkésze előtt nyilvánítván, ez utóisót 0,1, vagy ha ez nem tenné, a jelen volt két tanútól, szintúgy mint az első esetben, áttérti bizonyítványt kérend; mit a kivánt hitfelekezet lelkészének bemutatván, ezen vallásnak azonnal tagja lesz. Az átmenetek minden félévben az illető püspökök által az országos kormányhatóság útján, ő fölségének följelentetvén (1844. 3.) 1848-ban az unitária vallás törvényesen bevett vallásnak nyilváníttatott (1848. 20.) b) 1848-ban minden bevett vallásfelekezetre nézve, teljes egyenlőség és viszonosság mondatott ki, egyszersmind a bevett vallásfelekezetek iskoláiban tanulhatás, vallás különbség nélkül mindenkinek megengedtetett (1848. 20.) 52. §. Közhonpolgári jogok korlátozásai. Az elsőközhonpolgár ijog, következő megszorítások alá