Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

544 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. c) Két különböző időben valaki javára ugyanazon vagy on péld két egymás utáni napon ugyanazon telek (jelesül ajándékozás utján) leköteleztetvén, a kötelezés csak egyszeresen történtnek tekintetik, következőn a kötelező fél a telket átadván, annak értékét fizetni nem tartozik. e) Termés lévén kötelezve, ha egy évben nem terem a föld, azon évben mikor termés van, miután ezen reménybeli kötelezéseknél azon esetre, ha egy évben nem terem a föld, számítás történtnek tekintetik, föléled, és a termés átadandó. Úgyszintén ha 1akház vagy más épitvény lévén kötelezve, az átadás előtt szétbontatik, és abból uj épület készül, ezen uj épület a vevőnek mindenkor, és igy akár ugyanazon nemü, akár más nemü épitvényé péld. a lakház akár lakházzá, akár raktárrá vagy más nemű készitményé alakittatik, átadandó. Jegyzet. Régi jog szerint (római jog), ha a kötelező fél az épületet átadás előtt uj alakra, átváltoztatta, csak akkor, ha ugyanazon nemű épitvénynyé alakította, minthogy ekkor a vagyon bár változott alakban, de ugyanaz maradt, és igy teljesen nem változott meg, köteleztetett átadni; ellenben ha más nemű épületté péld. lakházat raktárrá, vagy raktárt lakházzá változtatott, minthogy ekkor bár csalás által, hogy t. i. az átadásra ne kényszeríttessék, avagyont egészenmássá alakitotta, következőn a k ö telezett vagyont birni m egszünt, átadni nem tartozott, hanem csak kártérítésre köteleztetett. Törvényünk alapelvül kimondván a következő elvet: csalás és ravaszság senkit nem védenek" a csalást senki által és semmi alakban nyeremény és haszoneszközévé változtatni nem engedi (I. 71; II. 83. ) ) Jogszigoru szerződésekben növedé kjognak helye nincs; azaz ha ugyanazon kötelezvényben bizonyos egyénnek, s egyszersmind egy másiknak, de a ki a kötelezésnél jel ennincs, részére fizetvények köteleztetnek, péld. a szerződő félnek 100 írt. jelen nem lévő testvérének szintén 100 frt köttetik a kötelezés, miután a testvér jelen ne'm lévén, a részérei kötelezés semmis, csak 100 és nem 200 frtotteszen (1. 564. §. ) Ellenben j ó hitű szerző dé se kben n ö v e de kj ogn ak hely e van, azaz valaki maga és egy más jelen nem lévő egyén részére avagyont megveheti, vagy kibérelheti; mit a