Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Előismeretek
32 ELŐISMERETEK. ennek utódaira szálljon át a jószág, ez esetben e hagyományozott vagyon ősinek tekintetett. Keresmények azon javak, melyek szorgalom vagy szerencse által szereztettek a nélkül, hogy a szerző elődei azokat bírták volna, vagy birták ugyan, de végrendeletileg utódjoknak az ö r ö k 1 é s i r e n d megváltoztatásával adták át. — Ennélfogva ősiség volt, azon jog, minélfogva minden elidegeníteti javak, melyek az elidegenítőnek nem voltak keresményei, ésigy mindén ősi javak a tulajdonoscsalád ált a 1 visszaszerez te th e 11 e k. — Kivévén azonban a szükségből eredett vallómányt és az örök jutalmazványt, ha az érdem valósággal megtétetett; mert ezek vissza nem szerezhetők voltak, következőn, az ősiség ezekre nézve nem létezőnek tekintetett. • Jegyzés. Az ősiség hazánkba L Lajos alatt 1351-ben hozatott be, ki az adoniányosok végrendelkezési jogát, melyet a hon megalapítása és a földek első felosztása óta élveztek; s a melyben Szent-István, és II. Endre által megerősítettek, — eltörölte; s igy a javak végrendelet nélkül az örökösökre; ezek nem lévén a koronára szállottak; mi által az ősiség alapja megvettetvén, a birtokosok javaiknak nem tulajdonosai, de csak haszonvevőivé lettek (1351. 4. )—Az ősiség azonban az 1848. 15. t. cz. által eltöröltetvén, a birtokosok javaikról minden esetekben szabad rendelkezhetést nyertek, s ekép javaiknak ismét mint 1351 előtt tulajdonosaivá lőnek. 35. §. Díj (homagium) fogalma és felosztása. Díj, bizonyos összeg, mit a törvény az ország polgárainak megölése vagy személye és joga megsértéseért büntetésül rendelt. — Ez kétféle, jelesül: 1. Előd íj, ez személy- és jogsérelem büntetéséül fizettetik, igy például az erőszakban és rágalomban. % Vé* díj, mely megölés és ezzel rokon vétkek esetében fizettetik, igy például a becstelenitésben, minthogy ez polgári halált okozhat. A polgári jog két könyvre oszlik, az első személyekről, második vagy o n ról és a v a g y o n k ö r ii 1 i j o g o k r ó 1 szól. — Ezekhez van csatolva a polgári törvénykezési eljárás vagyis a polgári ügyek elintézésének módja.