Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Előismeretek

30 ELŐISMERETEK ved ne, egy helyből más helybe átvihetők; például pénz, barom, termény stb. A becsű mint fönt érintetett, 1848 előtt 3 féle volt, jelesül: köz, örök, és érték becsű. Köz és örök becsű volt, a vagyon törvény szerinti értékének meghatározása. — Ezen törvény szerinti érték pe­dig, egy volt jobbágy telekre nézve, közbecsünél 4 ftba, egy nemesi te­lekre nézve, miután ez 3 volt jobbágy teleknek vétetett, 12 ftba, épit­véények nélkül 4 ftba; 150 holdnyi tér, mely királyi ekének (aratrum regalis mensurae) neveztetett, és a melyben minden holdnak hossza 72, szélessége pedig 12 királyi ölet (ulna regalis) képezett, egy királyi öl pedig 1G arasznyi mérték volt, és igy sokszorozva a hosszúságot a szélességgel, az egész terület 8G4 ölet tön: erdőkön 40 ftba, makk termő helyen 200 ftba, szántóföldön 12 ftba tétetett. És igy egy hold szántóföld és szőlőre 12 dénár, egy hold rétre pedig 100 dénár esett. Továbbá nagy folyambani halászatjog, valamint minden úrbéri tartozás tizszer annyira mint a jövedelem; kisebb folyambani halászatjog 30 ftra, egy folyóvizi malom 20, patak malom 12 ftra becsültetett.— Örök becsünél az érték tizszer annyi volt mint a köz­becsünél, és igy a volt jobbágy telek 40, nemes telek 120 ftra szá­míttató tt. Érték becü pedig avagyon teljes értékének birói m e g á 11 a p i t á s a. Ezen érték, ingóknál azon ár, mely a vagyon rendes vételekor szokott fizettetni. Ingatlanoknál, azon összeg, mit a jószág tiszta jövedelmének, ha ez hatos kamatul vétetik, tőkéjeké­pez. — A tiszta jövedelmet pedig, meg lehet tudni, ha a középszerű évi jövedelemből a munkára forditott költség levonatik, például bizo­nyos ingatlan jószág közép évi termése 900 ftot, a munkára forditott költség pedig 300 ftot tévén, a jövedelmi 900 ftból levonandó a 300 ft költség, s az igy maradott 600 ft, G-os kamatnak tekintetvén, ennek tőkéje vagyis 10,000 ft képezi a jószág érték becsűjét. A közép évi ter­mésül a legutóbbi G évi termés közép mennyisége vétetik föl. Két elsőbbről azt kell megjegyeznünk: hogy azok csak azon ese­tekben, melyeket a törvény kijelölt, alkalmaztattak; nevezetesen köz­becsű alkalmaztatott, «) Volt negyed kifizetésében (I. 134.) b) Ha az adományos ellenmondás ellenére elfoglalta a jószágot. (Máty. IV. 22, 27; 1635. 91.) c) Ha a nagyobb hatalmaskodás miatt elfoglalt javakat, a hatal­maskodó utódai visszaváltani akarták (II. 43.)

Next

/
Thumbnails
Contents