Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

RÓVID ÚTU, JSS RENDES HATÁRIGAZITÁSI KERESETEK. 461 kül, bár a birtokra nézve kereset van is folyamatban, a felek előadásai és bizonyítékai szerint, a határkérdés fölött határoz, és a határjeleket a határos társak meg nem jelenése, e 11 e n m o n d á s a, sőt ellenszegülése esetén is, következőleg karhata 1 omraal is, ideiglen fölemelteti. Ideiglenesnek azért mondatik a határ fölemelése, mert az azzal meg nem elégedő félne k joga van a törvény rendes utján keresetet indítani a határügy elintézése végett, és ezen keresetben az előbbi határjelekre minden tekintet nélkül fog a határkérdés elintéztetni; azonban ezen ügy befejeztéig mindkét fél a íölcmelt határokat, a háborít ásnak hata 1 maskodási büntetéssel büntetése, s a széthányt határjeleknek a sértők költségén visszaállítása terhe alatt tiszteletben tartani kötelesek. (1S02: 23, 3. §. ) Rendes határigazitási kereset. Alapszik 1: 84, 85, 1635: 20-ban. Indítja azon fél, ki a rövid útú határigazit á s utján megállapított határjeleket magára nézve sérelmeseknek tartja, és reményli, hogy bizonyitékai előszerzésére több ideje lévén, birtokjogát bővebben bebizonyitandja. Bíró jelenleg valamint 1848, illetőleg 1861 előtt az alispán. Jegyzet. 1848 el ott két törvényhatóság alatti birtokok határai fölötti kérdésekben a nádor által, és ennek érdekeltetése, vagy nem léte esetén a fejedelem által kinevezett bíróság ítélt. (1618: TI, 1635: 19, 1659: 65, 1715: 40. ) Az ország határain a k kiigazítása pedig, továbbá a b eszögellett (loca inclavata), valamint a több törvényhatóságok alá tartozó helyek, úgyszintén a kapcsolt országok ka 1 i határkérdések országgyülésileg kinevezett bíróság által, melyben tagok az érdeklett törvényhatóságokban birtokos egyének, vagy ezek tisztviselői nem lehetnek, és ítélethozásra 5 tag jelenléte szükséges, intéztetnek el; és az ítélet végrehajtás előtt országgyűlésre bejelentendő. (1574: 29, 1597: 33, 34, 1613: 26, 163S: 41, 1715: 30, 61, 116, 1741: 53, 1807: 28, 1836: 27. ) Ekkép intéztetett el az 1836 29-ik tezikk tanúsítása szerint Bereg és Szatmár megyék közötti kérdés, melynél fogva, Tarpa mezőváros Bereg, Faludobos helység pedig Szatmármegyéhez kapcsoltatott. Beszögellett helyeknek neveztetnek valamely törvényhatóság (megye, város, kerület) oly véghelyei, melyek a szomszéd