Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

452 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. 531. §. Használati és volt jogi arányositási ügy közötti különbség. Használati arányositási ügy különbözött a jogi arányositási ügytől ezekben: a) Használati arányositási ügy mint jelenleg alispán előtt, jogi, kir. táblán indíttatott. b) Használatiban arról volt kérdés, ki mennyit bir a közbirtokosok közöl a beltelkekből, jogiban arról, mennyivel kell jog szerint birnia. c) Használatiban elévülésnek helye nem volt; jogi elévülés által, kivévén ha osztatlan vérek között folyt, m e g a k adályoztatott. T. i. ha 32 évig valaki a telket saját jogán birta, péld. a telket jóhitüleg megvévén oly egyéntől, ki annak tulajdonosa nem volt, azt az elévülés ideje alatt békében élvezte, vagyis az adományos, mint valódi tulajdonos, ezen idő alatt sem vissz a szerzési keresetet nem indított, sem óvással jogát fön nem tartotta, többé azon telek iránt keresetet nem indithatott. Közös épületek kiigazítása, úgyszintén víz-kiöntés és folyóhomok elleni közös védmüvek készítése, az arányosítás elvei szerint intéztetvén, itten helyén lesz azokról szólani. 532. §. Közös épületek kiigazítása körüli eljárás. Ha valamely közös épület, péld. korcsma, vagy mészárszék kiigazítása szükségeltetik, mindenik közbirtokos, a közös jövedelemböli része arányában, az igazitási költséget viselni tartozik, mit ha egy birtokostárs megtagadna, a többiek ezt, bíróilag megintetik az igazitási költség fizetésére, minek kívánt eredménye nem lévén, ellene keresetet indítanak a fizetési költség, továbbá a kiigazítás elmaradása miatti károk és perköltségek fizetése végett. Bíró, ha 200 frtot nem halad, és világos, vagy azonnal tisztára hozható az ügy, szolgabíró, vagy városi biró, különben az illető törvényhatósági törvényszék. Alapszik az 1715: G9, 1G22: 72, 1625: 59-ben. A biró köteles a panaszlott félnek a kérdéses jöveclelembőli része, s ez elegendő nem lévén, egyéb