Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

448 H. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK. IRÁNTI JOGOK. Ezen intéz vény a törvény általa földmüvelés előmozdítása elvéből hozatott be. A tapasztalás bizonyítása szerint ugyanis az együtt, egy helyen létező birtokra nézve a müvelés kevesebb idő és fáradsággal, mint a szétszórva lévő birtokokra nézve történik, következőleg egyenlő idő alatt és egyenlő munkával a tagbirtok gyümölcsözőbbé tétetik, mint a szétszórt birtokok; és igy a birtok egy tagbani léte által mind az egyesek, mind a nemzet közvagyonosodása nyer. A tagositási intézvény bővebb megismerése végett szükség az arányosítás és ezen intézvény közötti különbséget megismerni. 528. §. Tagositás és arányositás közötti különbség. Tagosítás és arányositás között következő különbség tétezik: a) Tagositás nem történhetik arányositás nélkül, minthogy annak elhatározása nélkül, menyi illeti mindenik közbirtokost a l^özös haszonvételekből, az illetményt kiadni nem lehet, ez pedig arányositás utján határoztatik el; ellenben arányositás történhetik tagositás nélkül, minthogy ha a határbeli földek egy része, péld. a legelő vízáradásoknak van kitéve, a tagositás csak részletesen eszközölhető, vagyis a szántóföldekből mindenkinek szántóföldi illetvénye egy tagban kiadatván, a legelő külön az Összes közbirtokosság részére egy tagban kiszakasztatik, a használatra nézve az arányositás megtétetvén. (1. 524. §.) b) Előbb arányosításnak kell elintéztetnie, és aztán történhetik a tagositás; vagyis előbb azt kell megállapítani, kit mennyi illet a közös haszonvételekből, és csak aztán lehet a tagosításról kérdés. Egyébiránt megegyeznek abban, hogy valamint arányositás történhetik tagositás nélkül, azaz oly helyeken, hol nem alhalmas a helyzet, külön adatnak ki a szántóföldek, és külön a legelő; úgyszintén tagositás is történhetik arányositás nélkül, azaz ha már előbb valamely határbeli földekre nézve az arányositás megtörtént, de tagositatlan adattak ki az illetvények, azon határra nézve tagositási kereset külön is indítható. (1836: 12 19. §.)