Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

444 II. KÖNYV. VAGYONOK S EZEK IRÁNTI JOGOK. közbirtokosság által megvetendő 1 frtra büntettetik. (1836: 12, 13 §-) Ezen tárgynál, mely az egyenlők bíráskodása intézvényének egyik élő példájául áll fon, nem lehet mellőznünk megemliteni, mikép országunkban eleitől fogva az egyenlők bíráskodása (judicium parium) és igy megváltozott alakban az esküdtszéki intézvény némely esetekben valósággal létezett, minek bizonyságául szolgál a rendezett tanácsú városoknak 1848 előtti szerkezete, mely szerint azon városok, a megye, vagy a volt földesúr törvényhatósága, s igy bíráskodása alatt állván, saját magok által és magok közöl választott rendes tanácscsal mint egyenlők bíráskodása intézvényével bírtak. 525. §. Elpusztult helységeket illető arányosítás. Elpusztult helyek (praedia) arányosítását illetőleg ugyanazon kulcsok, és ugyanazon rendben, miként a megült helyekre nézve, használtatnak; azon különbséggel mindazáltal, hogy ha a rendes kulcsok nem alkalmazhatók, következőleg a rendkívüli kulcsokat szükség fölvenni, és ezek közöl az első, vagyis a közteher, vagy jövedelemfölosztás nem vétethetik kulcsul, és igy a beltelkek fölszámitása alkalmaztatik, ezen beltelkek mennyiségének megállapítása végett nincs átalában fölmérésre szükség, de a beltelkek száma a mint vannak bírói összeszámítás által is megállapíthatók. (1836: 12, 8. §. ) Ezen 4-dik kulcs nem lévén alkalmazható, e helyekre nézve is az 5-dik kulcs használtatik, vagyis mindenik közbirtokosnak mind a volt lakhelyek, mind a külső földekbőli birtoka fölméretik, és ezen mennyiség szolgáland arányosítás alapjául, (u. o. ) 526. §. Arányosítás! ügybem eljárás. Arányositási ügybeni eljárásnak következő fokai léteznek: a) Határ fölmérés, vagyis térképezés; és igy azon közbirtokos, ki az arányositási ügyet megkezdi, legelsőben is az egész határt köteles fölméretni, és az egész határról oly