Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

442 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. 522. §. Kulcsok megállapításának szabályai. Kulcsok megállapításánál következő szabályok veendők figyelembe: «) A lakhelyek száma, s az kit menyi illet, tanuk, okiratok szerint birói összeszámlálás által állapitatik meg. (1836: 12 3 §. ) Bizonyítékul a telkek számára nézve az úrbéri összeírás is használható. (Fáy pör 1793: febr. 18. ) b) Gyeptelkek (fundi cespitales) vagyis a közös legelőből foglalt, vagy szántó földekből alakított házhelyek, miután ezek mint külső földek fölosztási alapul nem vétethetnek, a külcsból kihagyandók. (6 §. ) Sőt ha valamely ujonan alakított telek, valamely elpusztult telek tartozmányával volna is e11átva, m. a. a kulcsba nem az uj, de a régi telek vétetik be. (Eszterházi pör 1824: nov. 24. ) c) Egy u cl v a r t e 1 e k (curia) rendszerint 3 h á z h e 1 y n e k vétetik, kivévén ha az többekből összekapcsoltnak bebizonyittatik, (1836: 12, 9 §. ) és ha valamely lakhelyre nézve bebizonyittatik, mikép az udvartelket képezett, bár jelenleg sokkal kisebb, sem hogy udvar teleknek vétethetnék, mindazáltal udvarteleknek és igy 3 házhelynek beveendő. (Vajda arány. 1780: sept. 18. ) Egyébiránt, ha az udvartelek 3-nál több telekből összekapcsoltnak állíttatik, azon kérdés hány telekbe vétessék be, a telek összeszámításakor az eljáró bíróság által állapittatik meg. (Eszterházi arány. 1818, april 11. ) 523. §. Arányosítást illetőleg elévülésnek helye nincs. Ha némely közbirtokosok valamely közös haszonvételt péld. erdőbeni legeltetést, vagy faizást, kizárólag élvezik is, valamint ha némelyek a közös földből péld. legelőből foglalást tévén ezen elfoglalt részt az elévülési időn fölül békésen használják is, azért az elévülés ellent nem állván, azon haszonvételek, iletőleg foglalványok arányosítás alá terjesztetnek. (1836: 12 1 §. ) Hasonlóul ha egy közbirtokos a k ö z ö s folyamra mai m o t épített és kizárólag használta is: a malom a költség arány-