Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.
ARÁNYOSÍTÁS FOGALMA, ENNEK TÁRGYAI. 439 kulcsául pedig véleményünk szerint legigazságosabban a volt földesurak, és volt jobbágyok bel és külbirtokáik összesége vétethetik; igy péld. ha egy község kisebb kir. javadalmai 3000 frtot jövedelmeznek évenként, és a volt földesurak bel és külbirtoka a helységnek és határának 1/3 részét, a volt jobbágyok kül és be1 birtoka pedig l/3 részét képezi, az évi jövede1em 1/3 része és igy 1000 frtnak mint 6-os kamatnak tőkéjét, vagyis 1 G, 666 frtot a volt jobbágyok lefizetvén, a kisebb kir. javadalmak egyharmad részének tulajdonosaivá lesznek. A megváltás pedig az egyenesség és méltányosság elvénél fogva a váltsági teher lehető könnyitésével, és igy a váltsági összeg részletes lefizetése mellett eszközlendő. 519. §. Arányosítás tárgyául szolgáló javak. Arányositás tárgyául szolgálnak minden közös haszonvételek; és igy a) Kisebb kir. javadalmak (jura regalia), jelesül vásár, rév, vám, ital s húsmérésjog, és más közös javadalmak, péld. közös földre épített malom. b) Közös külső földek, nevezetesen közös szántóföldek, kaszálók, legelők, irtások, erdők stb. És igy ha bizonyos szántóföldek a határbeli valamely malomhoz vannak is kapcsolva, miután a malom beltelkül nem tekinthető, arányositás alá terjesztetnek. (Révai arány. p. 1818. dec. 1. ) Ellenben nem tárgyai az arányositásnak: a) A beltelkek, minthogy ezek az arányositás alapjait képezik, és azokhoz arányosittatik a közös haszonvételekbőli részek kiadása. ß) Kizárólag egyes közbirtokosokat illető haszonvételek, nevezetesen kizárólag birt szántóföldek, kaszálók, valamint egyes birtokosok részére kir. szabadalom által adományozott kisebb kir. javadalmak, péld. kizárólagos rév, vám, vagy ital és húsmérésjog; minthogy ezek nem illetvén minden közbirtokost, közös fölosztás tárgyait nem képezhetik, arányosításnak tárgyául egyedül a közös haszonvételek szolgálhatván. (1836: 12, 1. §. 922, 923 i. i.)