Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

OSZTÁLYIGAZ. KORL. OSZTÁLYIÖAZ. ÉS VOLT UJ OSZT. KÖZTI KÜL. 423 509. §. Osztályigazitás és volt osztályujitás közötti különbség. Osztályigazitás és volt osztályujitás között következő különbség létezeztt: a) Osztályigazitásban, mint jelenleg, az osztály lényege nem változván, csak a hiány egészíttetett ki: ellenben volt osztály újításban az egész osztály megváltozván, az osztályos feleknek ujonan adattak ki bíróilag a részek. (1729: 36.) b) Volt osztályujitás nagyobb, vagyis lényeges sére1 em miatt, osztályigazitás kisebb, vagyis mellékes sérelem miatt indíttatott. Lényeges sérelmül tekintetett, ha egyik fél ősi, a másik szerzeményi vagyont vagy pénzt nyert osztályrészül, minthogy sem a szerzeményi vagyon, miután ezt a család csak ideiglenes joggal bírta, sem a pénz, miután ezért ingatlan vagyont örökjoggal szerezni nem lehetett: a család ősi, vagyis örökjoggal birt vagyonaival érték tekintetiben egyenlősithetők nem voltak; ennélfogva a melyik fél szerzeményi vagyont, vagy pénzt nyert osztályrészül, az ősi vagyont nyert osztályos félnél értékben kevesebbet vett. (603, 617 i. i.) Mellékes hibákul tekintettek azok, melyek jelenleg is az osztályigazitás alapjául szolgálnak. Jelenleg az ősiség megszűntével, az ősi és szerzeményi vagyonok közötti különbség elenyészvén, továbbá örökjoggal minden vagyon megszerezhető lévén, a pénz minden vagyon képviselőjéül tekinthető; ennélfogva akár öröklött, akár szerzeményi vagyont, akár pénzt nyert valamelyik fél osztályrészül, ez osztályhibául nem tekintethetvén, miatta osztályigazitási keresetnek helye nincs. c) Osztályigazitási kereset, miként jelenleg, a rendes öröklési bíróság előtt indíttatott: volt osztályujitás ellenben, minthogy ezen keresetben az egész osztályt meg kellett változtatni, ez pedig kizárólag csak a főtörvényszék hatáskörébe tartozott, kir. táblán. (I: 45, 46; 1729: 36.) d) A melyik fél osztályrészéből valamit elidegenített, osztályigazitási keresetet, miként jelenleg, indíthatott: ellenben osztályújitást, minthogy itten az egész osztálytömegnek összesítése kívántatott, nem indíthatott. (618, 619, 678 i. i.) e) Ingó javak körüli hiba, valamint osztály előtti jövedelmek felosztása végett bármely nagymennyiségüek lettek