Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

RENDES ÖRÖKLÉSI OSZTÁLYKERESET SZABÁLYAI. 415 megtámad tátik, a bíróság azt, ha külkelték hiánya, jelesül: kelet, aláirás, ezeken kivül végrendeletnél pecsét hiánya, továbbá törlés, igazitás miatt megtámadtatik, és a hiány valónak találtatik, félre teszi, és a vagyont egyenlő részekben osztály alá terjeszti; ellenben az okirata tartalom miatt lévén kétes, a megyei törvényhatósági bíróság, miután még jelenleg a főtörvényszék van értelmezésre följogosítva, az osztályt az okirat tártaim á t illetőleg fölfüggesztvén, a netaláni többi vagyonokra nézve az osztályt elintézi. Az okiratot védő félnek pedig az okirat értelmezése végett kir. táblán keresetet indítani, vagy az ügy gyorsabb elintézése tekintetiből a hétszemélyes táblát biró küldésre, mely az okirat értelmezése mellett az osztályt elintézne, kell fölkérnie az id. törv. szab. 42. §-a értelmében (1. polgári eljárás, birói illetőség); más törvényhatósági birák az okiratok értelmezése kérdésében is ítélhetnek. 1848 előtt különböző eljárási szabály létezett; nevezetesen Az okiratok előhozatván megviszgáltatott, mely javak ősiek, és szerzemények. a) ősieket illetőleg az jött tekintetbe: a legközelebbi osztálykor részesültek-e a leányágbeliek a vagyonban, vagy van-e valaki a leányágból a vagyon birtokában? és ha ezen két föltétel közöl valamelyik létezett, azon vagyonból a biró a leányágnak osztályrészt, kivévén ha ennek birtoklata zálog vagy bevallás utján keletkezett, adott; a fiágnak azonban joga volt a ieányág ellen kizárás végett külön keresetet indíthatni. (729 i) De ha egyik föltétel sem létezett, az egész vagyon, a leányágnak minden részesítése nélkül egyedül a fiág kezei között hagyatott, és a fiág azilyjavakróli okiratokat ezen bíróság előtt előmutatni, miután a két ág közötti jog fölött, mely az okirat alapján vala elhatározható, egyedül a főtörvényszék ítélhetett, nem tartozott; (698 i) és a Ieányág jogegyenlőségi keresetre utasíttatott. (73 i) Egyébiránt ha nem az osztályt követelő, de más ágoni leányok voltak a kérdéses vagyon birtokában, miután azon tény, hogy egyik ág a leányokat a jószágba beereszti, ugyanazon családbeli más ágnak sérelmére nem szolgálhat, az osztálynak, a követelőket illetőleg, hely nem adatott. (730 i.) b) Ha szerzemények voltak a javak, és a fiak a javakbani jogegyenlőségetelnem ismerték, a biró az osztályt, azon eset