Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Előismeretek

24 ELŐISMERETEK. e) Dénár; fél krajczárnál valamivel több, ugy hogy 5 dénár egy garast képez (Ul. I. 99, IL 41, 1659. 72, 1723. 68.) Ez igen könyiti a kisebb pénzek körüli számitást, minthogy 100 dénár 1 ftot, 200 2 ftot, s igy tovább jelent. Megjegyzendő: a magyar pénznemeknek a rhenusi pénznemekkeli összeegyeztetésekor (1723-ban) a dénárok szolgáltak alapul; jelesül, minthogy a rhenusi ft 120 dénárt tett, a magyar ft pedig 100 dénárt, ezen 100 dénárt kellett 120 dénár értékűvé tenni. — Ez pedig ugy történhetett meg, hogy mivel 2 dénár azelőtt 1 krt tett, két dénár értékét egy krajczárnál valamivel többre kellett tenni, még pedig annyival, hogy 100 dénárban 120 dénár benfoglaltassék.— Minthogy tehát 20, 120-nak y^-od rásze, a dénárok értékét VG-od rószszel kellett többre emelni; következőleg, miután azelőtt 6 dénár tett 3 krt, azt kellett mondani, hogy ezután nem 6, de 5 dénár fog 3 krt vagyis egy rhenusi garast tenni. Az összeegyeztetés ezen alapon következőleg történt meg: a rhenusi ftban levő 120 dénár, mely 60 krt, vagyis 20 garast tett, miután 3 kr, azaz 1 garas, 5 dénár értékre leszállittatott,— már nem 120, de csak 100 dénárrá lön, sigy a magyar ftban lévő 100 dénárral egyenlővé. Egyébiránt az ős magyar pénznemek következők voltak: 1 garas 2 krt, 1 ft 50 krt, vagyis 25 garast tett, 1 kr 2 dénárt, és igy 1 ft vagyis 25 garas: 50 krt vagyis 100 dénárt; egy dénár 2 obolust, egy obolus 1 és V4 fillért, és igy 300 fillért, később 1 garas 5 dénárra, vagyis a réhnusi garassal egy értékre emeltetett (1723. 68.) A rhenusi pénznemek kővetkezők voltak: 1 ft 20 garast, 1 garas 3 krt, s igy 1 ft 60 krt, (vagy is 1 kr 2 dénárt tévén) 120 dénárt tett. 1807-ben országgyűlésikig elrendeltetett, hogy mindenkor csak rhénes és ne magyar forintok használtassanak (1807. 22.) Itt következik szólni a birságok, vagyis birósági terhekről. Ezen tárgyról értekezendők, meg kell jegyeznünk, miképa birság mint jogsértési büntetés, tulajdonképen a büntető jog körébe tartozik: miután azonban a régi rendszer szerint, polgári jogunkban némely ugy nevezett polgári és politikai vétségek előfordulnak, ezek büntetéséül pedig birságok vannak rendelve, a birságokról szólni szükség. 27. §. Birság, vagyis birósági teher fogalma. Birság bizonyos összeg, mit rendeleteinek megszegéseért határozott a törvény büntetésül.