Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

HITBIZOMÁNYI KERESETEK. OSZTÁLY, ENNEK JOGI ALAPJA. 391 mely vagyont elévitenek. Ezen két utóbbi utón egyszerű vagyonközösség áll elő. (1. vérségi és vagyonközösség 439. §.) Jegyzet. 1848 előtt az ősiség, illetőleg családiság elvénél fogva, idegenek szabály szerint a család vagyonait nem bírhatván, azokat csak vérrokonok örökölhették, következőn azokban osztályrészök csak vérrokonoknak lehetett. Ennélfogva ha vérrokonoknak kizárólag, vagy vérrokonok és idegeneknek közösen valamely családtag bizonyos szerzeményi vagyont hagyományozott: ezek között a vagyon fölosztása nem osztályul, de a részek egyszerű kiszakasztásaul tekintetett, (t. i. a szerzemény családvagyonul nem tekintetvén, abban idegenek is részesülhettek.) Innen eredett aztán ezen jogszabály: á mely vagyon osztály tárgyául szolgál, abban az osztályos feleknek kölcsönös öröklésök van. Föntebbiek szerint tehát csak a vérség jogán, vagyis öröklés alapján nyert vagyonok felosztása tekintetett jogilag osztályul: de sem a végrendelet utján átszállt javakat illetőleg, kivévén ha a végrendelet az öröklés rendét nem változtatta meg, akár kizárólag vérrokonokra, akár vérrokonok és idegenekre együtt háramlottak ezen javak, séma szerződés vagy kegyeletes rendelkezés utján átszállt vagyonokat illetőleg, akár kizárólag vérrokonokra, akár együtt vérrokonok és idegenekre szállottak ezek: a felosztás nem tekintetett osztályul, de csak a részek kiszakasztásául, következőn az ily fölosztások esetén, ha valamelyik fél sérelmet szenvedett, azt osztály igazitási keresetben nem orvosolhatta. (I: 40, 41; 739 i.) Jelenleg mindennemű vagyonban, bármi uton szállottak ezek közös joggal többekre, és ezen egyének akár kizárólag v orrokon ok, akár idegenek, akár pedig együtt vérrokonok és idegenek legyenek, osztálynak helye van; következőn, ha valamelyik fél az osztályban sérelmet szenvedett, az iránt osztályigazitási keresetet indithat. (T. i. jelenleg a családvagyonokat is nemcsak egyedül és kizárólag családtagok, de idegenek is bírhatják, és igy idegenek szintúgy mint a vérrokonok azon vagyonokat illetőleg osztályra is léphetnek. E szerint elenyészett az ősiség elvéből kifolyó azon jogszabály, hogy a mely javak osztály tárgyául szolgáltak, azokban a feleknek kölcsönös öröklési joguk van.