Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Előismeretek

22 ELŐISMERETEK. 5- ör. Az ország jogai II. Ulászló által, a koronázási oklevélben szintén megerősítettek 1490-ben Farkashidán Pozsonmegyében; ugyan ő alatta Tótország jogai, melyet Dalmát- és Horvátországgal együtt Sz.-László kapcsolt a magyar koronához, egy külön részben megírattak, s ezen rész az első végzeményhöz van kapcsolva (Tótország neve alatt régibb törvényeinkben Tót- és Horvátország értetik.,) 6- or. Nádori hivatal kötelességei, törvény czikkekben megírattak I. Mátyás alatt 1485-ben, ugyan ő általa I. Lajos és Zsigmond nagyobb vagy G-ik végzeménye megerősíttetett, 7- er. Nemzetgyűlések tartattak I. Mátyás alatt a fejedelem távollétében 1474-ben Budán, hol végzeinények adattak ki, továbbá II. Lajos uralkodása alatt hasonlóul nemzetgyűlések tartattak, mikben törvények hozattak, jelesül Tolnán egy, 1518-ban, Bácson kettő, 1518, 1510-ben, Budán egy 1522-ben, Rákosmezőn kettő 1525, 1526-ban. 8- or. III. Endre által kiadott 3 végzemény, szintén nem találtatik a törvénytárban, s Kovachich gyűjteményében van kiadva. 9- er. I. Ferdinánd alatt, Tótország, mely alatt Horvát- én Tótország értetik, saját alkotmányát Kőrösön, Horvátországban, 1538-ban elkészité s az a magyar országgyűlés által megerősíttetett. 10- er. II. Leopold alatt kiadott 1791-iki végzeményben, az ország ős törv ényhozási, kormányzási és törvényszolgáltatási alakja visszaállíttatván, azoknak alapelvei kifej tve újólag nem csak megerősíttettek, de egyszersmind azoknak jövendőbeni megtartása iránti törvényes biztositékokisleté tettek; mennyiben az általa kiadott ko ronázati hitlevélben, az ország föntebb említett jogait kifejtő s biztosító, és később ő általa megerősített 1791-iki végzem ény is megerősíttetvén, azon koronázati hitlevél, a benne foglalt záradék értelmében minden megkoronázandó király által koronázati hitlevéllel megerősítendő, s reáaz eskűlctcendő. (II. Leopold kir. hitlevél 1,5. pont.) 11- er. V. Ferdinánd alatt az ország nemes polgárai az országos adg rendes viselé sét az 1848-ki végzeményben önkénytesen elvállalták, azonban ők ezen teher helyett, ha az ország védelmére háborút kellett viselni, személyesen fölkeltek, s egyszersmind országos segély (subsidium) név alatt önkéntes ajánlat utján, gyakran a közadónál többre menő íizetésekettetteki s ekép ha a szükség kívánta, vérök és vagyonukkal mindenkor készen