Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

HITBIZOMÁNY TERMÉSZETE .JOGI ALAPJA, KÉMEI. :3'87 ezen veszély akadályozása végett engedtetik meg, hogy a honpolgár bizonyos vagyonaira nézve akkép intézkedhessék, miszerint azok a családtagok által el ne idegenítessenek és adóssággal ne terheltessenek, s igy szálljon át minden nemzedékeken keresztül egy kijelölt családtagról a másikra. De ezen intézvény ellen nehézségül hozatik föl: részint a közli i t e 1 megromlása, mennyiben a hitbizományi javak adósság miatt elfoglalhatok nem lévén, a hitbizományos által fölvett adósságok sokszor fizetetlen maradnak, és ha kifizettetnek is, ez a jövedelemből lassanként, és igy a hitelező kárával történik; részint sok vagyonnak egy kézbe halmozása következtén, a vagyon kellő müvelésének hiánya, s ennek folytán, a közvagyonosodás és fölvirágzás gátolása: és ezen tekintetek a hitbizományi intézvény megszüntetését kivánják. (Kölesei országgyűlési besz. az első szülöttségi javak tárgy.) Mert igaz ugyan, hogy a családok romlása és elenyészte, minek akadályozása szolgál ezen intézvény irányelvéül, nagy fontosságú érdek, mit figyelemből kihagyni nem lehet; csekély véleményünk szerint azonban ezen érdek, a hitbizomány által nem védve, sőt megtámadva lenni látszik: mennyiben a köztapasztalat szerint, a családok megromlásának fő kút forrásául, a megrongált hitelállapot, mit nem kis részben a hitbizományi intézvény idézett elő, és táplál, tekintethetik. 485. §. Hitbizomány nemei. Hitbizománynak két neme van, u. m. a) Első szülötség, vagy nagyobbkoruság (majorátus), vagyis a vagyonnak első szülötség rendén és jogánál fogva átszállása a nemzedékekre; és b) Idősbkoruság vagy kor fiúság (senioratus), vagyis a vagyonnak nem első szülöttség, de életkor jogánál fogva az utódokra átszállása. És igy péld. ha egy bizonyos egyén, névszerint Kis Géza, valamely vagyonát első szülöttséggé rendeli, 3 fiai Gyula, Béla és Tivadar maradván: a vagyon a rendelő apa elhaltával, Gyulára mint első szülöttre, ennek elhaltával,nem Béla vagy Tivadarra, bár ezek életben vannak, de a Gyula első szülöttére Tiborra, ez elhalván, ennek ismét első szülöttére,, s igy tovább 25*