Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

384 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. terjedő hitbért kötelezett hitvesének. 1848 előtt ezen keresetet min den vérrokonok indíthatták, akkor, ha szerzemény nem lévén, a szerződési, illetőleg viszonhitbér nagy összeget képezett, s igy általa az ősi javak terhelve lettek volna. Bizonyítás tárgya vala a javak ősisége. Alapul I: 95, 1723: 9, 1715: 9-ben. Egyébiránt ha a szülők a gyermekök által kötelezett hitbért aláirták, érvénytelenítésre joguk csak erőszak, vagy csalás esetiben van. (503 i.) 4) Hitbér elvesztése végett, azon okok miatt, melyekért az özvegy hitbérét elveszti, alapszik a föntebbi törvényekben. 5) Özvegy jog, és hitbér elvesztése végett; inditatik akkor, ha az ujabb házasságra lépett özvegy, a hitbérrel, továbbá ha vannak, befektetései és hozományával megintetik, és a jószágot kibocsátani nem akarja; azonban szükség mindezeket ajánlani, különben az özvegy jogosan nem bocsátandja ki a jószágot, (alap. I: 98, id. törv. szab. 16. §.) 6) Hitbérnöknek a vagyonbóli elmozdítása végett, ha uj házasságra lépvén, a jószágból kimenni nem akar, 1848 előtt önhatalmúlag (via facti) is elmozditathatott, (I: 98, 1618: 61.) jelenleg nem (1. osztály). 7) Elidegenített özvegy jogi birtok visszaszerzése végett. Ezen elidegenítés semmis, következőleg a vagyon fizetés nélkül vétetik vissza, egyszersmind az elidegenítő hitves özvegy jogát és hitbérét is elveszti. 1848 előtt az özvegynő az özvegyjogi vagyont a hitbér erejéig elzálogosíthatta, és ekkor azon teher lefizetendő volt; de ha a hitbért haladó összegben történt az elzálogosítás, ez mint semmis tény, félrevettetett. (Alap. az öröklési törvények, továbbá 1618: 61, 1622: 67, 1655: 25, id. törv. szab. 16. §.) Jegyzet. 1848 előtt az özvegyjog, hitbér, hozomány tárgyából keletkező keresetek, miután tárgyai az öröklés tárgyai közé számitattak, az öröklési birák előtt (szolgabíró, alispán, kerületi tábla) indíttattak, kivévén az igen nagy összeget tevő szerződési hitbér érvénytelenítését, mely kir. tábla előtt, miként jelenleg is, inditatott. Továbbá ezen keresetekben, miként az öröklési keresetekben pörköltség nem folyt, (827 i) jelenleg ezekben is, mint más keresetekben, az alaptalan pörreli háboritások gátlása végett a vesztett fél viseli. Végre 1848 előtt a leánynegyed is létezvén, ezt a hitbérrel egy keresetben lehetett köve-