Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

364 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. Nemzők alapíták: I: 53-ban. Özvegynő: I: 98, 99, 101, 102. Hitves I: 48, 98; 1687: 11; 1715: 26. Mellékrokonok őseikre nézve I: 47, 67-ben, osztatlan javakból szerzettekre, úgyszintén azokra nézve, mik másképen, de osztály előtt szereztettek 1723: 47-ben. Régi öröklési kereset az ősiségi intézvény megszűntével elenyészett, vagyis öröklés iránt az elévülési 32, illetőleg 3év után kereset nem inditható. (1848: 15, id. törv. szab. 20. §. ősis. rend. 9. §.) Az ősiségi törvény életbe lépte, vagyis 1853. maj. 1-je előtti öröklési keresetek is ezen év után 1 év alatt csak azon föltétel alatt voltak indithatók, ha ezen időig az öröklés m e g n y i 11 a , vagyis az örökhagyó halálától számitva 32 év még el nem telt; vagy ha az emiitett 1853. maj. 1-je előtt már folyamatban voltak, csak akkor tétethettek folyamatba, ha a kereset meginditása és az öröklés megnyilta között 42 év el nem telt, és ekkor is ezen évtől számitva 1 év alatt és nem később, lehetett az ügy folytatását megkezdeni, (id. törv. szab. 20. §. ősis. rend. 27, 28. §§.) Kivétel. Ha az igy megkezdett öröklési ügy a kitűzött 1853. maj. 1-jekor Ítélet alá volt bocsátva, ekkor egy év után is az ügy folyamatba tétethetett, (id. törv. szab. 20. §. ősis. rend. 28. §.) 2) Kir. ügynök öröklési pöre. (alap. I: 10; 1715: 25.) Ezen pörről megjegyzendő: ebben 1848 előtt mindig az alpörösök köteleztettek először bizonyitni, jelesül a kihalttali vér és jogviszonyukat megmutatni, kivévén, a) ha birtokban voltak, és b) ha a kihalttali osztályosságukat bebizonyiták. Jelenleg az adományiság, következőn a javak hűbéries természetének megszűntével, a koronának az adományozás, és igy mintegy hűbérúri szabadalmas joga a vagyon fölött e 1eny észvén, a kir. ügynök szintúgy mint más föl peres először bizonyítani köteles. (1848: 15; id. törv. szab. 20. §. ősis. rend. 1. §.) 3) Erőszakkereset, azon idegen ellen, ki czím nélkül tartja a javakat, (1655: 65. 4. §.) az ily foglaló 1848 előtt önhatulmulag (via facti) is kivethető volt; jelenleg nem. (1. kis. kir. haszonvételek.) 4) Szerzetesi tizedrész kiadása végett, indítja a birtokképes szerzetbe lépett személy: az illető törvényszék előtt. (1715: 71.)