Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

RÉVVÁMMENTESSÉG. EZEN TÁRGYBÓLI KERESETEK. 243 362. §. Révvám tárgyából keletkező keresetek. 1) Révvám eltörlése végett, ha ez szabadalom vagy elévités nélkül gyakorol tátik, fölperes a kir. ügynök, biró a kir. tábla, (alap. II: 10, 1492: 87, 88, 1563: 59.) Megjegyzendő: Révvám eltörlése végett, ha ez 1848 előtt fenállt, bár szabadalom nélkül gyakoroltatott és gyakoroltatik is, magánosok keresetet nem indíthatnak, miután, mint föntebb emliténk, a révvámjog, az adomány hűbéri természetének eltörlése által a birtokhoz tartozó javadalommá vált, és szabadalom által szerezhető jog lenni megszűnt; következőn az minden birtokos által többé nem mint szabadalom által szerzett jog, de mint a vagyonhoz tartozó haszonvétel élveztetik, s igy egy birtokosnak más ellen azért, mert ez révet vagy vámot állit, keresete nem lehet; de miután országlati tekintetből, vagyis azon okból, hogy szükségtelenül rév, vám ne állitassék, s ez által a hon lakosok szükségtelenül ne terheltessenek, a rév, vám felállithatására fejdelmi engedély vagy szabadalom kivántátik: ennélfogva, ha ezen engedély nem kéretett, és a rév, vám szükségtelennek - mutatkozik: a kir. vagy törvényhatósági ügyész ennek eltörlése végett keresetet emelhet; ha azonban a rév, vám szükséges, és a gyakorlat által meg van erősítve, bár fejedelmi engedély nincsen: keresetet ezek sem indíthatnak, (id. törv. szab. 20. ősi rend. 4. §.) Ezért van törvényileg megállapítva, mikép a fejdelem a révvám engedélyt csak törvényes és helyes okból (1566: 11.) és soha a megye vagy az illető törvényhatóság meghallgatása és ajánlása nélkül ne adja. (1635: 73, 1638: 58, 1647: 91.) 2) Száraz vagy szükségtelen vám eltörlése végett, ha az út természet által szárazzá lett; mert, ha a birtokos szorgalma által száraztatott ki, akkor a díjszedés őt továbbra is illeti. Fölperes a tiszti ügyész, (alap. 1715: 15, 1723: 15.) biró az illető tszék, (1848 előtt alispán) mely az eltörlést hivatal elvesztés alatt megtenni tartozik. (1715: 15; 1723: 15.) 3) Erőszakkereset, ennek helye van: a) Ha a dij azon vétetik meg, ki fizetni nem tartozik, azonban a vámmentességet nem szóval, de okirattal, jelesül a fönforgó körülményt (péld. az ország vagy király dolgában járást) kimutató bizonylattal kell igazolni, különben a vámos jogosan veszi meg a vámot (880 i), 16*