Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.
238 II. KÖNYV. VAGYONOK. B EZEK IRÁNTI JOGOK, s egyszersmind azon thatóság körében, a hol ezen jog gyakorolhatása történendő lesz, 1 év alatt ki kell hirdettetnie, hogy az köztudomásra adatván kötelező erővel birjon, továbbá a szomszéd községi melyre nézve netalán ezen szabadalom sérelmes lenne, péld. ugyanazon napon, melyre a fölkért szabadalomban vásár tartása engedélyeztetik vásárt tartatna, ellenmondhasson és annak mint sérelmes szabadalomnak megváltoztatását kívánhassa (II: i2.) 353. §. Vásárbiróságróli fogalom, ennek szerkezete, és törvényhatósági köre. Vásárbiróság, a vásár alatt keletkező ügyek fölött i t é 1 ő b i r ó s á g. Ezen biróságot képezi: a) Szabad kir. és rendezett tanácsú városokban 5 tanácsnok, kik közöl egy elnök, mellettük van egy jegyző, de ez nem biráskodik (1836: 18.) b) Rendezett tanácsai nem biró községekben: sz.b i ró esküd tel. Ezen biróság thatósága kiterjed a vásári ügyek miatt panaszló és panaszlott egyénekre minden különbség nélkül (nemesek és nemnemesekre egyaránt). Jegyzet. 1848 előtt a vásárbiróság thatósága csak a nem nem esekre terjedett ki; anemesekre ellenben csak a következő esetekben : ad) Ha kereskedők vagy kézművesek voltak, bb) Ha szerződvényileg alája vetették magukat bármely vásárbiróságnak, cc) Ellenkövetelés esetén, péld. a nemes keresetet emelvén egy városi polgár ellen bizonyos vásárra kötelezett és kereskedésből eredt adósság megvétele végett, és a polgár azon pörben kimutatta, hogy a nemes szintén tartozott neki bizonyos összeggel, ennek megfizetésében ugyanazon vásárbiróság, mely a városi polgár fölött itélt, elmarasztalta. Ezen eseteken kivül, a nemesek fölött szabad kir. és rendezett tanácsú városokban is mint vásárbiróság a sz.biró és esküdt itélt. Továbbá 1848 előtt a rendezett tanácsai nem biró községekben a vásárbiróság, a volt földesúr vagy megbízottjából és ezzel együtt sz.biró és esküdtből állott. J clenleg atörvény előttiegyenlőség elvénél fogva, valamint más ügyekre ugy a v á s á r i ügyekre nézve is a nemes ekés nemnemesek közti különbség megszűnt. (1848: 5,8,9):
