Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

230 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. na) Vásárjog, bb) Rév és vámjog, cc) Italmérés, dd) Húsmérésjog. Ezekhez tartozott 1848 előtt a kilenczed és tized szedésjog. , A kilenczedjog ugyanis, mely törvény által volt adva a volt földesuraknak, 1848-ban az úrbéri viszony megszüntetése következtében, aszőlőkbőli kilencz ed et vagy hegy vámot kivévén, elenyészett (1848: 9.) A tized jog pedig az egyházi rendnek azon jogróli hazafiúi lemondása által ugyanazon évben hasonlókép megszűnt. (1848: 13.) 349. §. Kisebb kir. javadalmak gyakorlásának módjai. a) Vásár és rév vámj og ámbár tulajdonjoggal a vagyon birtokosait illetik, minthogy az ősiség eltörlése által az adomány hűbéri természete megszűnvén annak tulajdoni természete visszaállitatott, következőn, a vagyon minden javadalmai mint elválhatlan tartozékok a tulajdonosokat illetőkké váltak, mindamellett szabadalom nélkül nem gyakorolható: de 100 évi vagy ezen jog telekkönyvbe jegyezve lévén 6 évi elévités után megtartható, vagyis azon egyént vagy testületet, mely" az érintett jogokat 100 illetőleg 6 évig békében birja, azoktól a kir. ügynök ki nem zárhatandja. Egyébiránt magánosok egymás között ezen jogokat is szintúgy mint az ital és húsmérési jogot, ha be van a telekkönyvbe jegyezve 3, ha nincsen 32 év alatt elévithetik(id. törv. szab. 21. 156. §§. telekkönyv 66. osztrák polg. törv. 1472. 1498. §§.) megjegyezvén mikép ugyanazon község tagjai egymás között ezen jogokra nézve elévithetésijoggal nembirnak (lásd elévülés.) Ezen javadalmak gyakorlását illetőleg pedig szabadalomra azért van szükség, mert ezek által az ország polgáraira bizonyos teher tétetik, ez pedig csak országos tőrvény vagy különös törvény vagyis szabadalom által történhetik; továbbá mert ezek fölött országlati tekintetből szükség az országkormány és igy a fejedelmi hatalomnak sőt az összes törvényhozásnak őrködnie, hogy t. i. vásárok csak ottan tartassanak, a hol a hely annak megtartását lehetővé teszi, és a hon lakosainak szüksége kívánja, következőn azok által a kereskedés előmozdítása eszközöltetik, rév vám hasonlókép csak oly helyeken állitta ssék, a hol a közlekedés könnyebbitése szükségli s egyszersmi.i l a hon lakosok nagy terheltetése nélkül történik. b) Ital és húsmérésjog hasonlókép mint tulajdonost illetnek minden földbirtokost de ezek gyakorlása végett szabadalomra szükség nincs.