Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

232 D. KÖNYV. VAGYONOK, 8 EZEK IRÁNTI JOGOK. a) Nemesek, még pedig: aa) Ha saját szükségökre hoztak be, vagy vittek ki valamit az országból. (1550: 66, Ul. III: 35, 1574: 25, 1596: 56; 1622: 48, 1630: 17, 1662: 48, 1723: 14, 1807: 19.) bb) Valamint akkor is, ha öntermenyükkel, a bort kivévén (1613: 29; 1618: 11, 1638: 49; 1715: 63.) kereskedtek, s a fuvarosoknak, kik által szállitaták, az országnagyok és birtokos nemesek útlevelet adván, a kisebb birtokosok pedig az illető elöljáróságtól bizonyítványt kérvén, a vitt vagyont önterményüknek lenni bebizonyiták, (1659: 61.) és igy ha idegen vagyonnal kereskedtek, fizetni tartoztak. (1574: 37; 1599: 34.) b) Királyi városi polgárok csak az első esetben, ha t. i. saját szükségükre hoztak be, vagy vittek ki; de mihelyt kereskedtek, akár saját, akár mástól vett vagyonnal, fizetni tartoztak. (1647: 27, 28; 1649: 13; 1723: 14.) 344. §. Harminczad megcsalásának büntetése. Ki h a r m i n c z a d o t nem fizet, vagyona lefoglaltátik, a vagyon azonban a tulajdonos által a vagyonérték lefizetése mellett visszaváltható, (1609: 17, 1625: 30, 1715: 15, 1723: 13.) és ez esetben 1848 előtt a kincstár biráskodott, ha pedig a vagyont lefoglalni nem lehetett, annak elvesztése végett a vádlott önbirája előtt kerestetett meg. Jegyzet. A csalás miatt lefoglalt javak, az ügy elitélése előtt el nem idegenithetők. (1723: 13.) 345. §. Harminczad tárgyát illető átalakulási változások. a) Harminczadot kezeli a kincstár, és 1848 előtti időkben előtte mint biró előtt folyt a harminczad megcsalása miatt lefoglalt árúk visszavétele iránti ügy. (1715: 15, 1723: 13.) Jelenleg mind az id. törv. szabály, mind az ország törvényhozási rendelkezései szellemében, azon elvnél fogva, hogy a kormányzati ügyek, a kormányzás minden ágaiban az igazságszolgáltatástól teljesen elkülönitessenek. ezen ügy a vádlott félnek saját törvényhatósági birósága előtt tárgyalandó, (id. törv. szab. 24—29. §§.) A történelmi átalakulás következőkép történt: a harminczad tárgyát illető ügyek fölött eleintén a fejedelem itélt. (1498: 35.) később a kincstár vagy nádor, a kincstártól meghivott tanácsnokokkal együtt. (1609: 17.)