Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

226 11 KÖNYV. VAGYONOK, £ EZ UK IRÁNTI JOGOK. 0 zön negyed nem adatott olyan adományi javakból. melyeket a fiág kihaltával a nőág vagy egészen, vagy csak bizonyos összeg erejéig öröklött, miután azon javakból a leányágnak reménybeli öröklése volt, hajadonjog ellenben, minthogy azokból a leányok akkor jelenben osztályrészt nem nyertek, kiadatott. (431.) Mindkettő megegyezett pedig abban, hogy : ad) Valamint negyedet, ugy hajadonjogot minden utódok, és igy nem csak a fiak. hanem a mellékrokonok, vagy a kik velők együtt nyertek adományt, sőt a kir. ügynök vagy az adományos is, ki a jószágot fölkérte, kiadni tartozott, mert hajadonjogban a leány mig férjierjhöz nem ment, apját képviselte, következőn őt a jószágból erővel kizárni senkinek nem lehetett. (1: 29, 30, 98.) bb) Bár a fiágat kizártán illetett adományos javakból a kihalt leányainak afiágbefektetései a kir. ügynök által kifizettettek is, mindazáltal azokból mind negyed, mind hajadonjog adatott, minthogy a beruházat azért fizettetett ki, mert a leányok a javakban nem örökülvén, a család pénznek mint ingónak, bár hova lett legyen forditva, miután az mind fi, mind leány ágat egyenlően illetett, a fiág kihaltával, a leányágra kellett háramlania (304, 431, 693 ii.) cc) Ha a leány zárdába lépett,, sem negyed, sem hajadonjogban nem részesült, hajadonjogban azért mert ugy tekintetett, mintha férjhöz ment volna, negyedben pedig azért, mert zárdaleányt nem negyed, hanem tizedrész illet. (1715: 71, 432 i.) 334. §. Hajadonjog iránti kereset. Ha a hajadonjog ki nem adatott, péld. az árvaleány örökbefogadtatott , vagy más által neveltetett föl, annak kiadása az öröklési biró előtt öröklési pör utján vala keresendő (alap I: 29, 30, 67.) Kiházasitás, ámbár ez a szülék által tetszésük szerint tétetik, az utódok által a jószághoz aránylag teljesitendő (705, 722 i. i.) Ezen pontnál jegyezzük meg, miszerint ha a leány a szülők éltében adatik férjhöz, nekie csak a kiházasitási költség, de az osztályrész ki nem adatik, de ha az apa halála után az anya, vagy testvérek által adatik férjhöz, nekie nem csak a kiházasitási költség, hanem az egész osztályrész kiadandó, s ha megtagadtatnék, a leány törvény utján is követelheti. (737 i.)