Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

224 H. KÖNYV. VAGYONOK , S EZEK IRÁNTI JOGOK. jószágra nézve, miből a negyed adatott, a f i á g ellen jogegyenlőségi pört, miután egyik leánynak ténye a többieknek sérelmül nem szolgálhat, indithatott; innen következett az, hogy a negyedrőli nyugtatvány a íiág kizáró jogának kimutatására elegendő bizonyítványul nem fogadtatott el. (1. 256. §.) 328. §. Negyed elvesztésének esete. Ha az apa hűtlenséget követett el, a negyed, miután ez az apa éltében még csak reménybeli jog volt, valósággal pedig még ki nem adatván, mint negyed nem létezett, elenyészett, ellenben ha az utódok közöl akárki követett el hűtlenséget, a negyed bár még kiadva nem volt is, el nem enyészett. 329. §. Nőág öröklése közötti különbség, a negyed és adományi összeget illetőleg. Ezen két öröklés különbözött abban, hogy a negyed az adománynyerő leányának, vagy az ehez legközelebbi leánynak, az adományi levélben foglalt összeg pedig a kihalt leányának, vagy az ahoz legközelebbi leánynak adatott, következőn amott az adománynyerőnek, itt a kihaltnak leányait illette az öröklési jog, péld. Vas Aladár tiszta adománynyal egyedül íiágra fölkért bizonyos jószágot, ebből a negyed az Aladár leányának, vagy ha nem volt, a fia leányának adatott ki; ha pedig a jószág ugy volt adományozva, hogy a íiág kihaltával azt a leányág bizonyos összegig, péld. 100,000 ftig örökölje, akkor ezen jószágból negyed, miután ezt csak oly javakból, mikben a leányág sem pénzben, sem jószágban nem örökült, kellett a törvény rendelete szerint adni, nem adatott, hanem ezen jószágból a leányág a íiág kihalta után 100,000 ftban örökülendett; ezen összeg azonban nem mint a negyed az Aladár leányának, de később a íiág egészen kihalván az utolsó kihalt leányainak fizettetett ki, jelesül, a Vas családban utoljára csak Béla maradván életben, s nekie csak leányai, de fiai uem lévén, benne a Vas család fiága kihalt, ez esetben mihelyt Béla elhalt, a jószágot a kir. ügynök, ha már a Béla leányai férjhez mentek, azonnal elfoglalta, s a 100,000 ftot nekik, és nem az Aladár leányágon lévő utódainak fizette le; természetesen értetvén, hogy a leányok mig férjhöz nem. mentek, a jószágot hajadonjog czíme alatt birták.