Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

220 KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. • 2) Jogegyenlőségi pör, indították a nőágbeliek, ha a Hág kizártán birta azon jószágot, melyet ők közös jószágnak tartottak. Bizonyitás fölper ességre nézve, a vér viszony bebizonyításában állott, (408 i) keresetre nézve a jószághozi közös jogukat kellett bizonyitni a szerzeményi levelekből, és ha a záradék vagy rendelkezés mellettök szólt, a pört megnyerendették, de ha a záradék kétes volt, ekkor birtoklatukat is köteleztettek bebizonyítani. 3) Átirat végett, (ad transumtum) (alap I: 42. II: 15) szintén a nőág indította kir. táblán, fölperességre nézve vér összeköttetést kellett bizonyitni, (551. i.) s a fiág köteleztetett eskü alatt az iratokat fölfedezni, és a külkellékre nézve érvényes iratok a nőágnak kir. bírói pecsét alatt kiadattak. 320. §. Átirati kereset előnye a kizáró és jogegyenlőségi pörök fölött. Átirati pőrben csak a fiág köteleztetett az irományokat fölfedezni, a nőág miután itt ellenkeresetnek hely nem adatott, nem köteleztetett (551 i), a kizárási és jogegyenlőségi pörökben mind a fi, mind a leányág a kezöknél lévő iratokat eskü alatt fölfedezni köteleztettek. (I: 37, 408. 414 ii.) Jegyezzük meg itten, hogy a föntebbi pörökön kivül a fiág más esetben, péld. osztálynál az irományokat oly javakról, mikhez a leányág semmi remény, vagy pénzbeli igényt mutatni nem tudott, fölfedezni nem tartozott. (723 i.) 321. §. Kizárás és jogegyenlőség végetti keresetek közötti különbség. Ezen keresetek egymástól különböztek ezekben: a) A kizáró pört indította a fiág akkor, midőn a leányág oly jószág birtokában volt, melyet a fiág kizáró birtokának tartott; a jogegyenlőségit a leányág kezdé, ha a közösnek tartott jószágot egyedül a fiág tartotta kezei közt. h) A kizáró pörre nézve a leányág elévülést gördíthetett elő; a jogegyenlőségi pört illetőleg elévülésnek helye nem volt, minthogy általános szabályként állt, miszerint mindkét ággal közös javakban elévülés nem történhetett, vagyis, bár mennyi ideig birta békében az egyik ág kizártán a közös javakat,