Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

204 II. KÖNYV. VAGYONOK, >S EZEK IftÁNTI JOGOK. 296. §. Ellenmondás körüli törvényi kedvezmények. Minthogy az ellenmondás, a törvény által jogvédelemre és nyil­vánításra volt rendelve, a birtokban lévőnek érdekében állt ellenmon­dását megtenni, mi hogyannál könnyebben eszközölhető legyen, levél vagy más személy küldése által is, és a nélkül hogy a küldöttnek meghatalmazás, vagy ügyvédi megbizásra szüksége lett volna, megtörténhetett; és bár z á 1 o g o s vagy más ideiglenibir­t o k os, a jószágban lévő pénzére nézve, mi egyébiránt ha részükről ellen­mondás nem történt is, veszélyezve nem volt, mondott is ellent, az el­lenmondás a tulajdonosnak is használt, ugy hogy ezt kellett ellenmon­dás okádása végett idézni, (394, 567 ii.) s ha birtokból történt az el­lenmondás, mindaddig, mig ez el nem enyésztetett, az adomány érvény­telen volt, következőn az adományos mindaddig, mig az ellenmondást pörben le nem rontotta, a jószágba be nem mehetett, és ha erővel bir­tokba lépett, a jószág közbecsüjében marasztaltatott alispán előtt. (1486: 22, 1492: 59, 1635: 91.) Ellenmondást azonban a káptalani tag a káptalant, vagy máso­kat illetőleg, úgyszintén a kir. ember, az általuk teljesített igtatásnál, miután igy egy személyben végrehajtók s ellenfelek leendettek egyszer­smind, nem tehettek. 297. §. Birtokbóli és birtokon kivüli ellenmondás helyes al­kalmazása. Ki birtokában volt az adományos által fölkért javaknak és azokhoz jogát tartá, megkívántatott, hogy az igtatási 15 napok alatt ellenmondását nyilvánítsa, mert különben az adományos tiszta igtatásnál fogva a birtokból elmozdította. Kivévén, a) ha a leány ág birtokban lévén, nem mondott ellent, azt azért a jószágból elmozdittatni tiszta igtatásnál fogva nem lehe­tett, mert a nőág a törvény által annyira biztosítva volt birtokában, hogy reá nézve ellenmondás nem szükségeltetett (761. i.) b) Ha r e m é n y b el i jogról történvén a bevallás, erre kir. jóvá­hagyás kéretett, és igtatáskor a jószág birtokosai ellent nem mondot­tak, ezeket elmozdittatni szintén nem lehetett, minthogy ily esetben az igtatás a birtokosok jószágának nem birtoklata, hanem csak re­ménybeli jogára nézve történvén, a birtokosok ellent mondani nem tartoztak, péld. Vas Géza azon jogát mit bizonyos helységhez igényelt s pör által megnyerni reménylett és igy reménybeli jogát Kis Bélának

Next

/
Thumbnails
Contents