Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Előismeretek
TÖRVÉNY, MAGYAR POLGÁRI JOG. inkább alkalmazkodniok, és a melynek szabályait kell vezér- és alapelvekül tekinteniük: a z isteni törvény (ész vagy természetjog, és kijelentett törvény, vagy evangyé1 i o m) és minden népek által hallgatag el is van fogadva azon elv, hogy oly esetekben, hol az állam törvényei nem rendelkeznek, mind egyének, mind törvényhatóságok és birák által, az isteni törvény rendeletei vétetnek és alkalmaztatnak törvény e k ü 1. 4. §. Magyar polgári jog fogalma. Ezen fogalom az eddig előadottakból könnyen meghatározható. Jelesül: magyar polgári jogazonjog-intézvényekés j o g- e 1 v e k összessége, melyek Magyarországban a jog fejlődésére befolyást gyakorolott viszonyokból keletkeztek, és a jognak a polgári életbeni alkalmazására nézve a magyar törvényhozás által megállapittattak. 5. §. Magyar polgári jog felosztása. A magyar polgári jog elemeire nézve: Természeti vagy é s z j o g i, mely az észjogból merittetik, például: a tulajdon és a személy sérthetlenségének kimondása. Országkormányzati, mely az állam körülményei, a nem zet jelleme, és az ország kormányzat [elvei szerint alkottatik, például: végrendelet, elévités stb. Vegyes, mely az észjogból vétetik ugyan, de az ország törvényhozása által módosittatik, például: a szülők és gyermekek közötti viszony, öröklés stb. Keletkezésére nézve: írott, ez a fejedelem és nemzet mint együttes törvényhozó testnek országgyűlésileg kimondott akarata. Szokásbeli, mely a nemzetnek mint a törvényhozó test egyik felének, a fejedelem hallgatag megegyeztével, hason esetekben hasonlóan és gyakran ismételt cselekvénye. (Előbeszéd 2: 1. §, ) Körére nézve: Országos, mely az összes törvényhozás által alkottatván, az egész államra kiterjed. Hatósági (municipalis), mely csak egyes helyhatóságra nézve, a mely által t. i. hozatott, bír kötelező erővel. — Ez másképen helyhatósági határozatnak is (statutum) neveztetik. (III. 4, 7. §. 1687. 23. 1* .
