Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

KIR. JÓVÁH. NYERT EGYÉN VÉGRENDELKEZHETÍSE V. N. RENDELKEZ. 195 akir. jog nem állott elő; ennélfogva ha fölkéretett is, az nem volt egyéb, mint a fölkérő részéről előgondoskodás, és önbiztositó intézkedés, a fejedelem részéről pedig előre lekötelezése a később előállandó kir. jog átadásának. És igy mig az átadó életben volt, a vevő, ha jóváhagyást kért is, nem lett adományossá, de azzá csak az eladó kihalta vagy hűtlensége által lett, Ennélfogva ha a jóváhagyás erejének bekövetkezéséig, azaz, az átadó kihalta vagy hűtlensége megtörténte előtt elhalt, a vagyonról végrendeletet tehetett, mert még nem volt adományos, s igy a végrendelkezési jogról le nem mondott. Kivétel: az átadó éltében is adományossá lett a jóváhagyást nyerő, ha a vagyonátadó ezen záradékot „semmi jogot f ö n nem tartván" b e i r á az átadási okiratba, mert ezáltal az átadó a vagyonról végkép lemondván, azon vagyonra nézve nemlétezőnek tekintetett, következőn, a koronának joga azon vagyonban előálltnak tekintetett; és ekkor a jóváhagyást nyert egyén mind j árt a jóváhagyás megnyerése után adományossá lett, s igy a vég rendelkezési jogról leraond o 11 n a k tekintetett, következőn, halála esetére a jószágról nem végrendelkezhetett. (I: 69.) És igy összefoglalva az eddig mondottakat; a kérdésre nézve következő feleletet tehetünk: A jóváhagyást nyert egyén végrendelkezhetett a vagyonról akkor, ha az átadó k i h a 11 a v a g y h ű 11 e n s é g e előtt halt el., és ha ezen lemondási záradék „semmi jogot fön nem tartván" nem Íratott be az átadási okiratba, mert még nem volt adományos. Ellenben nem végrendelkezhetett: a) Ha az átadó kihalta vagy hűtlenségének megtörténte után halt el, ha nem Íratott is. be a lemondási záradék, mert már ekkor adományossá lőn. Úgyszintén b) Ha az átadó még ki nem halt és hűtlenséget nem* követett el, de a lemondási záradék „semmi jogot fön nem tartván," beiratott az átadási levélbe. Itten a következőket szükség megjegyeznünk: ad) Azon esetben, ha nem végrendelkezhetett a vagyonról a jóváhagyást nyert egyén, mindamellett ha gyermekei voltak, ezek között mint első szerző, a vagyonbani öröklésjogot (péld. hogy kizárólag fiai bírják) szabályozhatta, és gyermekei között más13*