Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

UJADOMÁNYKÉRÉS ESETÉNI BIZONYÍTÁSOK. 189 ha ugyan ez a jószágban az ujadomány kértekor megvolt, életbe, a kir. jog pedig mindkét ágra lön fölkérve. 271. §. Különbség az ujadomány és más czímek közt. Uj adományban azon fölkérő, ki erőszakkal foglalta a birtokot, miután a törvény ezen czímet nem a más birtokának eltulajdonítására, hanem az igaz birtokos jogának megerősítésére rendelte, semmit nem nyert, más czímékben, ha birtokból kivettetett is, joga volt birtokon kivül adományos jogát kereshetni. 272. §. Bizonyitás ujadományban. Ki ujadományt nyert, annak, ha az ellenmondók csak birtoklattal védték magukat, elegendő volt az ujadomány alapját, hogy t. i. azon jószágot vagy ősei békében birták. vagy maga békében b irta, bizonyitaui, ez pedig megtörténhetett a helyszomszédok, vagy határbirtokosok tanúsága által, és több bizonyítás nem szükségeltetett. (Máty. 11. 20. ül. I: 78, 342, 348 i. i. ) Azonban elegendő volt azon időt: mikor és kire ment át a jószág, bizonyitni, minthogy a közbenső idő mellett ^zon jog vélemény áll, hogy azon idő alatt más mint a kimutatott birtokos a jószágot nem birta, péld. a birtoklat bizonyítása ilyformán teljesítetett: 1700-ban a testvérek osztoztak a jószágban, 1750-ben egyik testvér az egészet örökölte a többi halála után, 1780-ban ugyanaz mint apa, fiának végrendelte, ki után 1830ban a jelen birtokos mint fia örökült. Ha azonban ujadományt mutattak elő az ellenmondói;, ekkor az ujadományt nyerő köteleztetett adományos jogát kimutatni, vagy pedig azt bizonyitni, hogy akkor midőn az ellenmondó nyerte az ujadományt, még az igaz adományos család élt, s igy, minthogy ujadományban közönséges jog adatván, ez csak jelenre terjedett ki, ujadományt nem is nyerhetett; az adományos család azonban később kihalván, a fölkérőnek részére adott későbbi ujadománynak kell érvényesnek lennie. 273. §. Bizonyitás korlátozásai. a) Az ellenmondók leányágbeliek lévén, bár ezek birtokon kivül voltak is, de ha joguknak valami nyoma látszott, az tijadományos fiág az irományoknak eskü alatti fölfedezésére köteleztetett bíróilag. b) Valamint idegnek, ugy a leányágbeliek ellen, ha ezek mondottak ellent, előbbi ujadományt, bár ez tiszta igtatással erősitetett is