Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

ADOMÁNYI CZIM, ENNEK ALAPJA, TERMÉSZETE. 187 dés: két ujadomány közt melyik az érvényes? ez pedig az alább következő 269. §. szerint könnyen megfejtetett. a) Kir. ügynökre nézve az ujadomány a fölkérőnek uj jogot adott, azaz, ha fölkérés előtt erőtlen, azaz nem adományi joggal birta is a jószágot a család, miután az ujadományt megnyerte, birtoklata erős adománnyá emelkedett. b) A f ö 1 k é r ő családra nézve, semmi uj jogot nem adott, hanem csak az előbbi birtoklatot erősité meg, következőn az öröklési viszonyt a két ág közt nem szabályozta, minthogy az öröklési rend csak az eredetileg adományozó fejdelem, vagy a családbani első szerző által szabályoztathatott, az ujadomány pedig nem eredeti, hanem a jószág biztosításául adott adomány, úgyszintén nem első, hanem az előbbi jog megerősítésére fölkért szerzemény lévén, benne sem a fejdelem, sem a fölkérő más öröklési rendet, mint a mely a jószágban az előtt létezett, föl nem állíthattak. Ennélfogva ha mindkét ágra kéretett is az ujadomány, azonban az előtt csak a íiág birta kizártán a jószágot, az ujadomány után is egyedül a fiág birta, viszont, ha kizártán fiágra kéretett is az ujadomány, azonban azelőtt mindkét ág birta a jószágot, szintén később is mind a két ág birandotta, sőt ez utóbbi esetben, miután a fölkérő a leányágat a jószágból kizárni, s igy az ujadományi czímet, melyet a törvény az előbbeni családjog megerősítésére rendelt, ezzel ellenkezőn a család egyik felének megrontására használni törekedett, vértagadással bűnhődött, azaz a jószágot, melyből a leányágat akarta kizárni, megfosztatott. De ha valamely családtag, más czimmel és nem ujadománynyal kérte föl csak maga részére családja erőtlen jogú birtokát, ez esetben, miután ezen adományt nem ugy kérte mint vérrokon, sőt ezen viszonyt illetőleg, ő a törvény által idegen gyanánt tekintetett, vértagadással nem bűnhődött. (479 i.) a) Régi adományos ellenében, ha t. i. az ujadomány igtatásakor valamely család részéről ellenmondás történvén, ez a fölkért jószágbani régi adományos jogát bebizonyította, vagy vallományos lévén, igaz adományostóli vételét kimutatta, az ujadomány érvénytelen lett, mert a fejedelem senkit törvényes és erős jogá268. §. Ujadomány jogi természete.