Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

178 u- KÖNYV. VAGYONOK, 8 EZEK IRÁNTI JOGOK. 252. §. Következtetések Fentebbiekből következik, hogy Kihalási és hűtlenségi czím alatt adatott, különös és jelen jog. Közönséges kir. jog czíme alatt, mint nevezetéből kitűnik, közönséges jog általánosan, azaz minden föltétel nélkül és jelen jog adatott, minthogy közönségest jövőre, mintán ez sok' család birtokainak háboritása s igy a magánosak jogainak nagy sérelmével történt volna, soha nem adott a fejedelem, és igy a közönséges kir. jog mindig jelenre adatott. Ujadományban adatott, közönséges és jelen jog, de föltétel alatt, az ismeretes záradék mellett. Jóváhagyásban különös és leendő kir. jog. (I: 64.) 253. §. Kihalási czím, ennek fogalma és megkülönböztetése. Kihalás az adományosnak minden vérörökös nélküli elhalása. Ez hogy adománynyerés alapjánl szolgálhatott legyen, szükség volt hogy természeti lett legyen, és nem polgári, péld. zárdába lépés. Adományzás tekintetiben a kihalás kétféle volt, jelesül uj: ha a kihalás és adománynyerés közt 32 év el nem telt, régi: ha eltelt 32 év, vagy még annyi év el nem telt ugyan, de már a kihalás előtt jószágát a kihalt elveszte vala, ugy hogy a jószág elvesztés és adománynyerés közt 32 évi idő lefolyt. (308. 371 ii.) 254. §. Bizonyítás az adományban, ha kihalásból volt kérve. Aki adományt kihalásból kért föl,az,ha igtatáskor ellentmondás történt, az ellenmondási pörben tartozott bizonyítani: a) Ha uj volt a kihalás, ad) az igaz adományosnak kihaltát, még pedig természeti, azaz hogy semmi utódai nincsenek, nem polgári kihaltát, hogy t. i. az adományos utócsaládfi szerzetbe lépett, mert ez nem kihalás; egyszersmind ha mindkét ágat illetett a fölkért jószág, mind a fi, mind a leányágnak, ha pedig csak fiágot illetett, csak a íiág kihaltát kellett bizonyitnia. Erre nézve pedig a megye bizonyítványa, hogy oly nevű a megyében nem létezett, miután más megyébe a család vérei elköltözhettek, valamint a leányág elismerése szintén elegendő nem volt. (377 i) hb) A kihaltnak vagy saját birtoklatát, vagy ha kihaltakor kezé-