Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

KIR. ADOMÁNY KELLÉKEI. 175 a) Törvényes záradékok, azaz, oly nyilatkozatok, mik által a jog megszoritatik, vagy kiterjesztetik; ilyenek: ad) Másnak joga, sérelme nélkül. bb) Ha valamely várunkhoz, vagy egyházunkhoz nem tartozik. Ezen két záradék minden adománylevélben benfoglaltatott; az elsőbb azért, mert a fejedelem, ha még az igaz adományos élt, a jószágot másnak nem adományozhatta (1542: 12); az utóbbi azért, mert koronái, vagy egyházi jószágot magános föl nem kérhetett. cc) Ujadományban ezen záradék tétetett: „a dolog mint mondatik állván és ugy lévén, t. i. ha azon föltétel, mely alatt adta a fejedelem, jelesül: ha a fölkérő maga, vagy ősei békében birták a fölkért vagyont, igaz: adatott az ujadomány, különben az a fejedelem által visszahuzatott. dd) Örökösöknek és utódoknak, mindkét ágnak, vagy csak hágnak. ee) Fiág kihaltával leányágnak, vagy ennek csak bizonyos összeg erejéig, mely utóbbi esetben a fiág kihaltával a kitett összeget lefizetvén a kir. ügynök a leányágnak, tőle elvette az adományi jószágot; ha azonban az ily vagyont a fiág megterhelte, a fiág adósságait a kir. ügynök a leányágnak fizetendő összegből levonta, mert az adományzó fejedelem akarat i ily esetben az volt, hogy a jószág csak a leányágat illető összeg, nem pedig más teher fizetése mellett szálljon vissza a koronára; ennélfogva ő más terhet, jelesül a fiág adósságát viselni nem tartozott (303 i). ff) Örökösöknek, és utódoknak, engedményeseknek és hagyományosoknak; ennek két ereje volt: Első, hogy az ily záradékú adományi vagyont kir. jóváhagyás nélkül is, miután a fejedelem előre adá jóváhagyását az engedmény által, el lehetett érvényesen adni. Második: hogy az ily vagyon, bár benne nem volt érintve a leányág, azért illette a leányágat is, minthogy a fejedelem idegennek is adván, bizonyosan nem akarta kizárni azon család leányait a jószágból. (300 i.) b) Megkívántatott az adományban a czím, azaz azon törvényes út és mód, melyen a javak a koronára szálltak, és újra adományoztatok. c) lg tat ás, azaz, az adományosnak ünnepélyes bevezetése a nyert birtokba; — minthogy a birtoklat ad érvényt a szabadalomnak.