Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

ÁTADÁS. KIRÁLYI ADOMÁNY. 169 c) Az ajándékozási czim az okmányban világosan kitétessék. d) Az ajándékozó és ajándékozott felek nevei, valamint az ajándék ragyon terjelme, fekvése, határai és szomszédságai oly határozottan kitéve legyenek, hogy a személyek és a vagyon ugyanazonsága iránt semmi kétség ne lehessen. e) Az ajándékozó engedélye, az ajándékozott fél nevérei áti r á s iránt az okmányban benfoglaltassék. Egyébiránt az átirás iránti engedély külön okiraton, sőt az átírás iránti kérvényben is kifejezhető, csak hogy ez utóbbi okiratokhoz az ajándéklevél mindig hozzá kapcsolandó (id. törv. szab 145 §. telekkönyvi rend 81, 82, §§. II. Fejezet. Királyi adomány. 241. §. Királyi adomány alapja és országos intézvényi természete. A kir. adomány eredete a magyar nemzet államélete, vagy is a hon alapitás előtti időkre esik, és az á11am 1 e g e 1 s ő v a g y i s a ne mzet és fejedeleni közötti első alapszerződés egyik pontján alapszik. Ugyanis a magyar nemzet ős törzsei a honalapítás nehéz müvéhez kezdendők, minthogy szándékukban, miután fegyveres eljárást igényelt, egy fő vagy vezér nélkül sükert nem remélhettek, 884-ben magok közöl vezért vagy fejedelmet választottak, (Álmost) ezen választást azonban szerződésileg megá 11 apitott korlátozásokkal tevék, azon átalában minden nemzet által elismert népjogi elv alapján, mikép egy szabad nemzet, midőn magának fejedelmet választ, annak annyi hatalmat adhat át, a mennyit akar, akarnia pedig csak annyit lehet, mennyit saját jóléte és szabadságára nézve hasznosnak itél (Hugó grotius I. k. III. fej. 17 Kollár amoenit. regnhung. I. k. j A magyarnemzet és vezére között létesült legelső vagy is a 1 a p s z e r z ő d é s 2-ik pontjául az tétetett, hogy a föld, melyet közös erővel e 1 f o g 1 a 1 a n d ó k 1 e s znek, a vezér és az egész néppel közös legyen, következőn abból a fejedelem által, az egész nép nevében, minden a hon szerzés tekintetiben érdemet szerzet egyének és törzseknek illő rész adassék. És ezen szerződési föltételt Árpád a hon megalapítása titán vallásos kötelességgel teljesítette is, igy adományozá péld, a honfoglalás alkalmával a többek között Rétéinek az Asaturhalma és Tulsova