Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

164 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. volt vadászni, de csak egy két cselédet vive magukkal, és a következő megszorítások mellett: 1) A tulajdonosokra nézve meghatározott korlátozásokat megtartani kötelesek voltak (. a, 6, c, d pontok). 2) Az állati tenyészet időszakaiban, nevezetesen himszarvast sept. 15-től jun. 15-ig, nőstény szarvast jan. 1-től sept. l-ig, nőstény őzet mart. 1-től május közepéig, nyulat febr. 1-től aratás végéig vadászniok nem volt szabad. 3) A határnak azon felerészén, melyet a volt földesúr, vagy a közbirtokosság a megye megegyezése és ennek küldöttsége közbenjöttével saját használatukra eltábláztattak. (1729: 22.) E szerint ha valamely községben több közbirtokosok voltak, külön mindenik közbirtokos saját birtokának fele részét csak akkor tábláztathatta el, ha ez a vadászat gyakorlására nézve elegendő téres volt, különben az összes közbirtokosok csak a határ felerészét, minden tekintet nélkül arra, kinek birtokára fogott esni az eltáblázás, szakasztathatták ki önmaguknak kizárólagos vadászati helyül. (1802: 24, 1840: 9,15. §.) (3) Katonatiszteknek, azon helyen hol állomásoztak, ha a földesúr ottan nem lakott, személyesen szabad volt vadászni a mezőkön, és cserjéken (de nem az erdőkben) a föntebbi korlátozások mellett, továbbá vaddisznót nem volt szabad lőniök február 1-től october 16-ig (1715. kat. szabály). Ellenben 1848 előtt nem volt szabad vadászni a nemnemeseknek, kivévén ha szabadalmas városi polgárok voltak, minthogy ezek saját határukon vadászhattak; úgyszintén a volt jobbágyoknak fegyvert, vagy bárminő vadászebet (kopót vagy agarat) tartani szabad nem volt, különben a volt földesúr rajtok 3 frt birságot vett meg, mit ha a volt földesúr nem teljesített, ő rajta vett meg az alispán (Ul. V: 18; 1729; 22, 1802: 24). Ha kárt tett a volt jobbágynak a vad, ezt a kár helyén megölhette, de a volt földesúrnak átadni tartozott, ez pedig nekie erőszakbüntetés alatt a kárt megtéríteni köteleztetett. (1802: 24.) 234. §. Vadászat tárgyából eredő keresetek. 1) Erőszakkereset az ellen, ki a más tulajdonán vadászatot gyakorol, vagy saját birtokán ugyan, de ünnepen, vagy bármikor, de sinkorán angol vadászebekkel vadász, továbbá az ellen, ki ily ebeket tart, indítja a