Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. II. Szakasz Nemönálló személyek; ezek kétfélék: a) Kiskorú gyermekek b) Szolgák

144 I. KÖNYV. SZEMÉLYEK. szolgabíró pedig, azonnal a leltározást és becslést a hely szinén megtenni, és a vagyonnak, elrejtés, foglalás, vagy vesztegetés elleni biztositása végett ha szükséges, ideiglenesen zárgondnokot nevezni; s erről az árvaszéket tudósitani. (id. t. sz. 163—172. §.) A leltározás pedig következő módon teljesítendő 1) menynyire lehet, a rokonok jelen legyenek; 2) minden követelések és tartozások összeirassanak; 3) ingó javak, 4) ingatlanok följegyeztessenek és megbecsültessenek; 5) az okiratok megtekintés nélkül lepecsételtessenek és elzárassanak; 6)a leltár két példányban készitessék; egyik példány a törvényhatóság legközelebbi közgyűlésére bemutatandó, és ez az árvák biztonsága végett a törvényhatósági közokmányok közé soroztatand; (1715: 68.) a másik példány az árvaszékhez beadatik. Az árvaszék a leltárt vévén, azonnal köteles minden fölszólitás nélkül az osztályt az érdekelt felek meghallgatása mellett egyesség szerint megtenni; ha ez nem sikerül, az illető feleket a világos öröklési törvény szerinti választmány megalakítására, s az osztály megtételének ezáltali eszközlésére utasítja, az ügy megkezdésére záros határidőt tűzvén, az osztály megtörténtéig azonban az egész vagyonra fölügyel. Az osztály bíróilag megtörténvén, a választmány telekkönyvileg kijelöli azon ingatlanokat, melyek egyik vagy másik félnek osztályrészébe adattak, s az Ítélet egy példányát átirás végett a telekkönyvi hatósághoz küldi. (id. törv. szab. 163—172. §§. Ekkép az árvavagyon tudva lévén, az árvaszék, ha végrendeleti vagy törvényes gyám nem létezik, köteles oly gyámot, illetőleg oly gondnokot nevezni, ki az árvának mind személye, mind vagyona kormányzására alkalmas, és igy szem előtt tartja azon kellékeket, mik a gyámokban a törvény által megkívántatnak, és a gyámtól, a személyt illetőleg félévenkénti jelentést, vagyont illetőleg évenkénti számadást kiván. c) Mind a személyt, mind a vagyont illetőleg, ha a gyám kötelességében híven el nem jár, a vagyont vesztegeti, habár az egyik szülő viseli is a gyámságot, ezt azonnal hivatalától fölfüggesztvén, ellene, ha szükséges, kártérítés végett a törvényhatósági ügyész fölpörössége alatt keresetet inditat. (1765: 26.)