Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. II. Szakasz Nemönálló személyek; ezek kétfélék: a) Kiskorú gyermekek b) Szolgák
142 I. KÖNYV. SZEMÉLYEK. 202. §. Kivételek. Utódokra nézve, ezek két esetben nem tartoznak elődjük által a gyámi javakban tett károkat viselni: a) Ha a gyám olt nagykorú lévén, gyám- vagy gondnokát, számadásra vonni elmulasztá, ennek meghaltával utódai csak a leltár szerint tartoznak visszaadni a vagyont, de a károkat megtériteni nem. b) Ha a gyám vagy gondnok az illető árvaszéknek számadását bemutatván, ez annak idejében meg nem vizsgálta és a gyám vagy gondnok azon idő alatt elhal, az árvaszéken lesz a feleletteher. 203. §. Menyiben szükséges a gyám befolyása a gyámoltat illető ügyekre nézve? A gyám befolyása, lényegesen szükséges a gyámolt következő ügyeire nézve. a) Törvénykezési esetekben, azaz, a gyámoltat illető pörben a gyám megegyezése nélkül semmi érvényesen nem történhetik. b) Kötelezettségek vállalása, vagy azok alóli föloldozás esetiben, azaz sem maga a gyámolt egyoldalulag nem kötelezheti magát, sem más irányában kölcsönös kötelezettséget nem vállalhat, úgyszintén sem magát, sem mást a kötelezetség alól föl nem oldozhat, péld. adósságát ki nem fizetheti, vagy mástól a tartozást föl nem veheti. c) Örökség átvétele esetiben, azaz, semmi örökségi átvételt a gyámolt nem tehet. De nem szükséges a gyám befolyása: ad) Ha más vállal egyoldalulag a gyámolt irányában kötelezetséget (péld. bizonyos Összeg fizetésére kötelezi magát valaki a gyámolt részére). bb) A gyámolt más által a kötelezetség alól fölo Ida tik, péld. valaki a gyámolt elleni követelését elengedi; ezen két utóbbi ügy, ha a gyám befolyással nem volt is, érvényes, azaz, ha a gyámolt a más által irányában vállalt egyoldalú kötelezetséget, vagy az ajándékul visszaadott kötelezvényét a gyám megegyezése nélkül elfogadta is, azért sem a kötelezetségvállaló, sem a követelés oda ajándékozó később a tény megsemmitése végett a gyám megegyezésének hiányát érvényesen föl nem hozhatandja.