Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. II. Szakasz Nemönálló személyek; ezek kétfélék: a) Kiskorú gyermekek b) Szolgák

134 I. KÖNYV. SZEMÉLYEK. c) Fölségsértésen kivül bármily bűntényről bevádolták. d) Gonosztévőkhez csatlakoztak. é) Szülőiket fogságból ki nem váltották, vagy érettök nem kezeskedtek. (I: 52.) P) Törvényeskoru gyermekek pedig szülőiket kényszerithették osztályra következő esetekben : a) Ha a szülők avagyont vesztegették. b) Rajtok ok nélkül kegyetlenkedtek. c) Őket b üntényre kényszeritették. d) Nagykort érvén, házasságra lépni nem engedték. e) A szülök megegyeztével lépvén házasságra, őket az ősiekből tartani megtagadták. (I: 53, 54.) Megjegyzendő: a kényszeritett osztály eseteiben a szerzeményi javakból a gyermekek részt nem követelhettek, minthogy azokrói a szülők tetszésök szerint rendelkezhettek. (I: 53.) Ezen kényszeritett osztályt rendelő intézvény, az ősiség eltör­lése által elenyészett. Ugyanis a vagyonoknak azon természete, mely szerint azok, ha nem szerzemények voltak, a család minden tag­jainak közös tulajdonai gyanánt tekintettek, következőn azokból egy családtagot sem lehetett kizárni, megváltozott, és szabad rendel­kezés alatt álló természetüekké váltak, ennélfogva a szü­lők mind az öröklött, mind a szerzett javakról szabadon rendelkez­hetvén, éltökben gyermekeiknek osztályrészt tetszésök szerint ad­hatnak, de annak adására semmi esetben nem kényszeritethetnek. És igy azon esetek, melyekben az előtt a szülők osztályra kényszerithették gyermekeiket, most már a kitagadás esetei, amikor t. i. a szülők gyermekeiket minden javaikból ki­rekesztik. Azon esetek pedig, melyekben a gyermekek kény­szerithették szülőiket osztályra a szülői hatalom megszűn­tének olyan rendkivüli eseteivé lettek, minő volt az előtt is a rosz nevelés esete, amikor az illető törvényhatóság elvette a szülők­től a szülői hatalmat, azon különbséggel, hogy a szülők veszte­getése esetében a gyermekeket illető törvényes részt, vagyis a javak felerészét ezek részére a törvényhatóság birói zár alá vétetheti (id. törv. szab. 4. §.) a többi esetekben pedig a szülők gyer­mekök tartása és nevelése költségeit birói meghatározás szerint vi­selni kötelesek.

Next

/
Thumbnails
Contents