Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. II. Szakasz Nemönálló személyek; ezek kétfélék: a) Kiskorú gyermekek b) Szolgák

VERSÉGI ÍZEK SZÁMÍTÁSA. 113 153. §. Vérségi ízek számításának szabályai. Vérségi ízek számítására nézve bizonyos szabályok alkotvák, jelesül, egyenes ágban ez a szabály: annyi az íz, a hány a személy a köz törzsökhöz, egyet kivéve, azaz, annyi ízben áll vérségi viszonyban valamely kérdéses személy a másikhoz, a hány személy van a köztörzsöktől kezdve a kérdéses személyig, egyet kivéve, péld. (1. az L tábl.) a kisonoka az apához, harmadik ízben rokon, mert négy, és igy egyet kivéve, három személy van közöttük, apa, fiú, onoka és kisonoka. Mellékágakban a szerint a mint vagy egyenlők, vagy nemegyenlők a mellékágak, a szabály különböző; egyenlő ágban ez a szabály: annyi az íz, a mennyi ízben áll akármelyik a két személy közöl (kik közti viszonyról van szó) a köztörzsökhöz az egyenes ágbeli szabály szerint, péld. (II. tábl.) két kisonoka egymáshoz, harmadízben rokon, mert akármelyik a két kisonokák közöl az első szabály szerint harmadízben rokon a köztörzsökhöz; nem egyenlő ágban annyi az íz, a mennyi ízben áll a távolabbi a köztörzsökhöz (az egyenes ágbeli szabály szerint), péld. (1. a III. tábl.) a kisonoka a másik ágbeli onokához, harmadízben áll vérségben, minthogy itt a távolabbi személy, jelesül a kisonoka a köztörzsökhöz harmadízben rokon. A két mellékágak, jelesül az egyenlő és nemegyenlő ágakbani vérségi ízeket Összevetvén, könnyen észreveendjük, miszerint ezen két ágbani vérségízek egymással egészen megegyeznek, azaz, a kisonoka a másik ágbeli onokáva 1, szintúgy mint a kisonokával harmadízben áll rokonságban, következőn az egyenlő és nemegyenlő mellékágakbani vérség számításában könnyen bizonytalanság és zavar jöhetne közben: hogy tehát ezen zavar elhárítva legyen, s a nemegyenlő ágbani vérségi íz, az egyenlő ágbani íztől megkülönböztessék; e végett a nemegyenlő mellékágban a vérségi ízhez különböztetésül egyszersmind a másik ágnak íze is hozzáadatik, jelesül a föntebbi esetben a kisonoka ízéhez a másik ágbeli onokának íze is, mely másod íz, hozzá kapcsoltatván, ezen íz igy mondatik: a kisonoka a másik ágbeli onokával másod harmadízben áll rokonságban; azonban ide a másod íz mint fön érinténk, csak különböztetésül van kapcsolva, az elhatározó: a 3-ik íz. Kallós L. Polgári jog. 8