Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok

100 ELSŐ KÖNYV. SZEMÉLYEK. nincs, következőn Magyarország minden polgára, bármi sorsban született legyen, és bármelyik vallásfelekezethez tartozik a bevett vallások közöl, és bármelyik nemzetiségből való legyen, a honpolgárokat illető minden jogokat, más honpolgárokkal egyenlően élvezi, s a honpolgárt kötelező terhékben más honpolgárokkal egyenlően osztozik. Ezt mind nemzetünk évezreden keresztüli közintézkedései, mind ezek szellemében alkotott régi és ujabb törvényeink ellenmondhatlanul bizonyítják: igy Sz. István I: 6. fejezetében az idegenek befogadása és védelme, bárminő nemzetbeli legyen, a királyi méltóság egyik fődíszének neveztetik; a II. k. 22. fejezetben pedig a polgároknak, bárminő nemzetbelieket illetőleg, a vendégszeretet kötelességül tétetik. így, II. Endre kir. aranylevelének 19. czikke rendeli: hogy az idegenek, bárminő nemzetbeliek legyenek, a Sz. István által nekiek adott szabadságokban megtartassanak; hasonlókép rendelkezik a bécsi békekötési 1606: 9. czikk, melyben az országban levő nemzetiségekkel a polgári jogok megosztása rendelve van, igy 1608: kor. e. 13; 1609: 14; 1791: 26; 1844: 5; 1848: 16. Következik a külföldiekről szólnunk. 138. §. Külföldiekrőli fogalom. Külföldiek azon egyének, kik ideiglen tartózkodnak az országban, vagy állandóan ben laknak ugyan, de még honosítást nem nyertek. 139. §. Külföldiek jogai és korlátoltságai. Jogai ezek : a) Azon törvények, melyek e honban re áj ok nézve hozatnak, őket nem mindjárt a kihirdetés után, mint a honpolgárokat, de bizonyos idő eltelte után, mely nekik a kihirdetés helyett, a min jelen nincsenek, adatik, nevezetesen a polgári törvények 1, a büntetőtörvények 3 hónap múlva kötelezik a kihirdetés után; igy péld. ha 1862-ki febr. 1-én azon törvény hirdettetnék ki, hogy a külföldinek, ki e honban bűntényt elkövet, a íizetendő birság előre letétele, és teljes biztositék mellett engedhető meg a szabadláboni védelem; és ugyanazon évi april 1-én valamely külföldi, bűntényt követ el, ennek még a honpolgárokkal egyenlő kezesség mellett a szabad védelem megengedendő, de ha május 1-én követ el, már ekkor, a birság letétele tőle követeltethetik, mert a törvény kihirde-