Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok

VOLT ÚRBÉRI PÖRÖK 93 történhetett, hogy a mérnök, akarván a volt földesúrnak kedvezni, a 2-ik osztályú földet 1-ső osztályúnak tevé, hogy igy a volt jobbágyok illetvénye ebből adatván ki, nekik a 2-ik osztályú földből annyi, mint a mennyit a törvény az 1-ső osztályból kiadatni rendelt, adassék; ezen intézkedések bevégezte után a megállapított mennyiség minden jobbágynak kiadatott. 3) K á r p ö r, a) ha 60 frtot nem haladott meg a kár, mit a volt földesúr volt jobbágyainak, vagy a volt nemes jobbágy akár földesurának, akár más jobbágyoknak tettek: a szolgabíró megvizsgálván helybeli elöljárók jelenlétiben az ügyet, barátságosan elintézte, ha ez nem sikerült, a kártevőt, a kárban, s becsű költségeiben rövid úton elmarasztotta, s Ítéletét azonnal íoganatositotta, fölvitel birtokon kivül a megyére. (1836: 10. 6. §.) b) Ha 60 frtot meghaladt, vagy pedig a kár szándokból történt, a megyei törvényszék kétszeresen megítélte. 4) Rövid pör, ha a volt nemes jobbágy nem fizeté meg az adót, vagy a volt földesúr, a megtelepítni nem engedett telektől, az adót fizetni megtagadta. Fölperes a tiszti ügyész, biró a szolgabíró; semmi pörorvoslatnak helye nem volt, egyedül a megyére, és nem további birtokon kívüli fölvitel engedtetvén meg. (1836: 11. 14. §.) — Itt két nevezetességet kell megjegyeznünk: a) Ezen pörökben mint szinte a mezei rendőrségben a szolgabíró végetlen összegig itélt. (1836: 11. 14. §.) b) Ezen esetekben a tisztügyész pörei szolgabíró előtt folytak. 5) Rövid visszahelyezés egy év és egy nap alatt a szolgabíró által azon volt jobbágyra nézve, ki békésen bírt telkéből volt földesura által ok nélkül kivettetett. (1836: 10. 3. §.) 6) Fenyítő pör, ad) volt nemes jobbágy ellen, ha volt földesura parancsának ellenszegült, megyei törvényszéken. (1836: 10. 5. §.) — Valamint bb) Volt nemnemes jobbágyok és cselédek ellen, ha az okozott kárt megtérítni képtelenek voltak, vagy ha nagyobb kihágást követtek el, szintén megyei törvényszéken. (1836: 10. 5. §.) Többi pörök, a földesúr büntetése alatt előadattak, s alakiságukra nézve a tisztiügyész fölperessége alatt a megyei törvényszéken rendesen folytak.