Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok

I VOLT FÖLDESÚR JOGAI. KORLÁTOLTSÁGAI. ket a volt földesúr magához válthatta, de értékbecsű mellett és uriszéken. (I. 133: 46. §.) e) Az L rész 40-ik czimén kivül, azaz, ha nem volt a földesúr minden gyermekének nemes telke, (a mikor helybeli becsáron az úrbéri telket a volt jobbágytól magához válthatta,) elmozdíthatta a telekről a volt jobbágyot: aa) Ha a volt uri tartozások teljesitésében több izben makacs és ellenszegülő, bb) Rosz erkölcsű, kicsapongó volt, cc) Ha uri tartozását igás marhái hiányában teljesitní nem birta, ha azonban marháit nem hibája, például vesztegetése miatt, hanem szerencsétlenség miatt veszté el, nekie egy évi várakozási idő adatott, hogy ha ez alatt gazdaságát helyreállította, a telekben maradhatott; (1836: 4, 12. §.) dd) Ha ismételve a földesúrnak kárt tett. (1840: IX. 2. §.) f) A hol 1836 előtt tized nélkül, heted vagy nyolezad adatott, az ezen év utánra is megállapittatott (1836: 7, 2. §.) g) Ha volt nemnemes jobbágy tett kárt nekie, a becsüt a helység elöljárói által eskü alatt megtétetvén, azon kárt 60 ftig önhatalmúlag megveheté, azon túl a volt uriszék. (1840: 7, 13. §.) 124. §. Korlátoltságai. a) A volt jobbágy szabad adásvevésében, a törvényes elmozdítás eseteit kivéve, 200 frt büntetés alatt megegyezni tartozott; az elmozdítás esetében megegyezni azért nem tartozott, mert a jobbágy rosz jellemet tanúsítván, lehető volt, hogy az is, kinek eladni akarta, nem tiszta jellemű volt, s igy egyik baj elhárítása által más bajok eszközöltettek volna. (1836: 4, 7. §.) b) Ő a jobbágytelket, valamint a helység, és közbirtokos, meg nem vehette, a volt földesúr és közbirtokos nem vehette meg azért, mert a volt úrbéri telket a törvény birtoktalanok részére rendelte, a község pedig azért, mert ez a terhek viselésére csak nagy bajjal szorittathatik. (1836: 4, 6. §.) c) Kilenczed helyett, a volt jobbágyi külállomány egy részét kivágnia nem volt szabad. (1836: 7, 2. §.) d) Ha az 1: 40. czíme szerint, volt jobbágytelket nemesi telekké változtatott, a telek helybeli becsárát tartozott lefizetni. «) Ha a volt földesúr hibája miatt történt az évi munkák elmaradása, arra a volt jobbágy következő évben nem szoríttathatott. (1836: 7,5.§.)