Irinyi József: Az országgyűlés rendezéséről (1847)

I. A' két háznak a' királylyali viszonyait illető rendszabályok

19 vében az országgyűlést megnyílódnak nyilvánítja. E' szerint ezen ülés ennyiből áll: A' király bejö, leül, felolvassa a' trónbeszédet, a' cancellár nyilvánítja, hogy az országgyűlés meg van nyitva. Ha tehát a' trónbeszéd mellett eddig szokásban volt beszédek, az esztergomi érsek és föcancellár által, ezentúl is megmaradnak, szükség ide iktatni. Ezek azonban mind lényegnek, mind szertartásnak szükségtelenek. 9- dik czikk. A' király kimenvén a' teremből, ugyanazon küldöttségek visszakísérik, honnan bevezették. 10- dik czikk. A' törvényhozásban mind a' király, mind a' két ház külön-külön kezdeményezési joggal bir. Kivévén az adóügyet, mellyben a' kezdeményezés egyedül az alsóházat illeti. A' felsőház az e' tárgyú törvényjavaslatot egyszerűen elvetheti, de változást nem indítványozhat abban. Felsőházunk' jogköre e' részben eddig némileg kisebb, némileg pedig nagyobb volt, mint helyesen lenni kell. Kezdeményezési joggal nem birt, 's a' közadó1 ügyébe 1844-ben belebeszélt. 11- dik czikk. A' király' nevében kezdeményezett törvényjavaslatok elegyes ülésben olvastatnak fel, 's a' két ház' tanácskozásaiban a1 2*