Irinyi József: Az országgyűlés rendezéséről (1847)

Bevezetés

11 Ezen előadott négy pont csak kívánatos volna. mellyek azonban nem levén ollyanok, hogy határozott ide vagy oda döntésök nélkül nem lehetne rendszabályi javaslatot készíteni, ezeknek egy vagy másképeni eldöntését nem is vettem fel alapul javaslatomban. Vannak azonban némelly dolgok, mellyek iránt, ha szerkezett javaslatot akartam előadni, így, vagyugy, mindenesetre meg kellett állapodnom valamelly véleményben. Ha e' részben valami nem tetszik, könnyű lesz változást tenni. Én következőkben állapodtam meg: 1) Hogy a* felsőház is bírjon kezdeményezési joggal (initiativa). Nálunk eddig azon követelés van, hogy a' felső házat nem illeti a' kezdeményezési jog. Folytonos gyakorlatában mindenesetre nem volt. Az illyen dolgot azonban kár vitatni, mert a' dolog' természete azt kívánja, hogy a' törvényhozás mindenik részének legyen kezdeményezési joga. 'S mikor valami mellett illy határozottan szó! a' természetes ok, haszontalanság Werböczyre, vagy a' még ennél is porosabb szokásra hivatkozni, mert nem a' múltról, hanem arról van szó: hogy volna jobb, hogy legyen ezentúl ? Csak az adó' ügyében legyen egyedül az alsóháznak kezdeményezési joga, minden másban birnia kell ezen joggal a' felsőháznak is. 2) Hogy a' kormánynak tagjai, képviselői, mint illyenek, legyenek az országgyűlésen, 's vehessenek részt a' t;mácskozásban. Valameddig a'kormány nem vesz részt az ország-