Irinyi József: Az országgyűlés rendezéséről (1847)

Bevezetés

9 gyalását is mellőzik ezúttal; annak érdemére nézve részint az előleges sérelmekben, részint az 1835-dik dec. 30-dikán kelt feliratban kifejtett elveikhez ragaszkodván. A' szerkezeit javaslat' készítésében némelly dolgok iránt szükségkép meg kellett igy, vagy ugy állapodnom, mert különben lehetlen volna szerkezetet előadni. Ezekről alább lesz szó. Némelly olly dolgok is adták azonban magokat elő, mellyeknek kihagyásával is lehetett szerkezetet előterjesztenem, 's ennél fogva azok ki is maradtak; mint kívánatos dolgokat azonban ezennel megemlítem. Kívánatos volna például meghatározni: 1) Hogy az ország-gyűlés Pesten tartatik. Ez nemzeti közkivánság, melly ugy is előbb utóbb meg fog lenni, tehát nem kell bővebben fejtegetni. 2) Hogy az országgyűlés ha bár több évre, például háromra, hivatik is össze, vagyis három évre választatnak a' követek, minden évben tartassanak, például négy hónapig, ülések. 3) Hogy az elegyes ülések megszűnjenek, 's a' király mind a' két házzal külön álljon közlekedésben. Tudom, hogy erre sokan azt mondják: nálunk tulajdonképen véve nincs két kamarai rendszer, hanem csupán két teremben tanácskozik az egy törvényhozás, mellynek jogában állana egy teremben is, azaz: elegyes ülésben tanácskozni. Ez azonban csak história, és nem ok. Mi az észrevétel' lényegét illeti, én, őszintén kimondom, a' két