Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Előszó

- 86 — „A 3-ik czikk az evangélikusok vallásügyének a bécsi és linczi békekötések állapotára leendő visszahelyezéséről szól. Ez ugyan a Károly- és M. Terézia-féle hitlevelekben nem foglaltatik egyenesen , de az országzászlósok stb legnagyobb többsége a hitlevélbe kivánta azt iktatni, mert igazságosnak és üdvösnek, s a köznyugalomra nézve czélszerünek találtatott, hogy az ország főrendéinek stb nevezetes és nagy része, kik az ágostai és helvécziai vallástételeket követik, s a r. katholikusokkal egy nemzetiségűek és származásúak, s a természet, vér, közös polgárság, egyenlő polgári jogok és szabadság legszorosabb kötelékeivel vannak összefűzve, a vallás ügyében, mely az emberi kedélyre leginkább hat, törvényes biztositékot és megnyugtatást nyerjenek , mit a bécsi és linczi békék ünnepélyes kötései által már hajdan is nyertek; s ezt annyival nagyobb bizalommal sürgették, mivel felséged méltányossága és jó indulata is arra mutatkozott hajlani az országzászlósokhoz intézett levelében, hogy az evangélikusok jogai az alaptörvények, a bécsi és linczi békekötések szerint helyreállíttassanak. Mivel azonban a kölcsönös egyesség csupán minden kétértelműség elhárításával el nem érhető, a hitlevélben említett, s a törvények közé iktatandó saját czikk által voltak ezen vallás részletes ügyei elintézendők; de magának a bécsi és linczi békekötésnek a hitlevélbe iktatása, és az uj törvény általi bővebb intézkedés iránt, minthogy ez véleményök szerint a római kath. vallásra nézve sérelmes, az 1681 : 25 és 26, az 1687: 21, és az 1715 : 30-ik t. czikkek alapján az egész tiszt, papság, némely zászlós és főrendű, néhány megye és több város ellenmondott, s Dalmátia, Horvátország, Sclavónia s néhány város részéről azon kívánság terjesztetett elő, hogy azon békekötések ereje a nevezett országokra ne terjesztessék ki, és a városok kiváltságait meg ne csorbítsák, s ebből könnyen lehetett látni, hogy a hitlevél 3-ik pontjában idézett saját törvényczikk iránt, mely a szabad vallás-gyakorlatot bővebben adja elő, kölcsönös egyetértésre nem számíthatni. Nehogy tehát az idő, s ez által a koronázás és hitlevél késleltessék, s a további vita közben a kedélyek ingereitessenek, a felek , a linczi békekötés 4-ik föltétele értelmében is, közegyetértéssel felséged közbenjárásához folyamodnak, s kérik felségedet, hogy miután a felek kívánsága az ide alázattal mellékelt három javaslatból, melyeknek egyikét a dunáninneni és túli kerületek , másodikát a tiszáninneni és túli kerületek, harmadikát az országos vegyes bizottmány, nem ugyan köz megegyezéssel, hanem szavazati többséggel szerkesztette, kitűnik: felséged igazságos volta, méltányossága, bölcsessége és a közjó s nyugalom iránti törekvése szerint a rendeknek, a felek megelégedésére