Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Első rész

A ELSŐ RÉSZ. A magyarországi mindkét hitvallású evangélikusok törvényes állásáról az 179%-ki 26-ik törvényczikk keletkezése előtt. Az 179%-ki oszággyülésen folyt vallásügyi tárgyalásnak, az ott alkotott 26-ik törvényczikknek kellő megértése végett mulhatlanul szükséges ismerni a magyarországi mindkét (ágostai és helvécziai) hitvallású evangélikusok törvényes állását ezen törvénynek létre jötte előtt. S ezen időszaknak ismertetése kétségtelenül maga is bő és nagy munkát érdemel ugyan, miután azonban a jelen munkának czélja egyedül az 179%-ki 26-ik torvényczikk keletkezésének történelme, az 179f,/i-ki országgyűlésen folyt vallásügyi tárgyalásnak ismertetése és kifejtése : csupán futó pillantást fogunk arra vetni, csakhogy mégis az előzmények teljes ismeretlenségével ne fogjunk az 179°/,-ki 26-ik tör vény czikk fejtegetéséhez. Törvénykönyvünkben a következő vallásügyi törvények vannak, melyek az evangyéliomi vallást illetik. Az 1523-ki 54-ik torvényczikk , s Az 1525-ki 4-ik törvényczikk, melyek közŐl az első büntetés alá rendeli a lutheránusokat s azoknak pártfogóit, a második pedig épen azt mondja, hogy a lutheránusokat megkell égetni. Il-ik Lajos király, ki alatt ezen törvények hozattak, egyszersmind Csehországnak is királya levén, 1522-ben ezen utóbb nevezett országba utazván Budáról, feltűnően olyanokat nevezett ott a cseh főhivatalokra, kik Luther tanait követték. 1