Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Előszó

71 Zichy Ferencz grófok, Orczy József báró, Bezerédy Igaácz hétszemélyuök Tolna, Szily JÓZSef Pest, Luby Károly Szatmár, Horváth Pál Ung rnegyoM-: követei erősen vitatták, hogy a r. kath. vallásróli áttérést nem nevezhetni polgári vétségnek, s annálfogva nem lehet büntetni; részint mert a természet törvényébe ütköznék, ha azért, hogy valamely más keresztyén vallás igazságáról győződik meg valaki, büntetés alá es~ nék, részint mert az ily büntetés által csak képmutatók tartóztatnának vissza, kik sem a r. kath. valláshoz nem ragaszkodnának, sem mást nem mernének vallani, s igy még inkább ártanának a r. kath. vallásnak , részint mert az ország törvényeiben semmi nyoma az áttérésre szabott büntetésnek , s egyedül az 1731-ki rendeletből származik az. a bécsi és linczi békekötésekkel ellentétes vallásügyi kir. rendeleteknek azonban semmi érvényök sem lehet, részint mert az áttérést nem büntetés, hanem szorgalmas tanitással kell megelőzni. Némelyek úgyis okoskodtak, hogy különbséget kell tenni legalább az egyházi és világi sorsú áttérők között, s azokat, kikről fel lehet tenni, hogy vallásuk hitágazatiban teljes meggyőződés alapján nyertek oktatást, büntetés alá esőknek lehet tekinteni, a világiakra nézve azonban, mint a kik a hittanban nem annyira járatosak, a meggyőződés szerinti áttérést más vallásra nem lehet vétségnek tartani és mint ilyet büntetni. Ezen nézet azonban nem nyerhetett tulnyomóságot, sérelmes levén annak már csak alapeszméje is, mintha csupán a hittanban különösen nem járatos világiak térhetnének át meggyőződésből az evangyéliomi vallásra; holott a reformatio kezdői magok is egyházi rendűek voltak; s épen az ilyenek áttérésénél lehet a meggyőződést leginkább mint valódi benső és alap-okot föltételezni. Hosszas vita után végre szavazásra kerülvén a sor, a bizottmányi tagok között a megyei követek szavaztak először, s az eredmény lőn, hogy tizenhét szavazat büntetést kivánt az áttérésre határoztatni, tizzel több azonban, vagyis huszonhét nem. A többség tehát a r. katholikusok áttérését más keresztyén vallásra nem kívánta polgári vétségnek tekinteni. Az országos vegyes bizottmány törvényjavaslatának (melynek szinte a tiszai kerületek javaslata szolgált alapul) bevezetése egészen az, mely a tiszai kerületek javaslatának. Első pontja pedig ezen végzés folytán igy szól : ,,Ámbár a r. katholikusok által a r. kath. vallásról az evangélikusok valamelyik hitvallására az áttérés törvényesen meg nem engedhető , de mivel erre semmi polgári vagy bűnügyi büntetést sem lehet szabni, a kath. vallástóli elszakadás megelőzésére, a törvényhozás által