Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Előszó

68 — gos tanácsnak" (Senatus Regni) tartozzanak az evangélikusok (a király helyett) bejelenteni. A 7-ik pontra nézve Jezemiczky Károly Nyitra megye követe azt indítványozta , hogy egyúttal neveztessenek meg, nagyobb biztosíték végett, a törvényben azon helyek , hol az evangélikusok felsőbb iskolákkal akarnak bírni. De erre az lőn a felelet, hogy most e részben semmit sem lehet határozni, mert az evangélikusoknak előbb a felállítási eszközökről kell gondoskodni. Némelyek azt is kivánták, hogy az ily felsőbb iskolák felállítására ne a király hanem az országos tanács adjon engedélyt. De erre az lőn a felelet, hogy az ország alkotmánya szerint csak a törvényesen megkoronázott király adhat szabadalmakat. Az is meglőn említve, hogy a sajtószabadságot nem kellene censurával megszorítani; de e részben sem történt változtatás. A 8-ik pontra nézve kérdés történt az iránt, ha vájjon az evangélikusok számára külföldön levő alapitványokat nem lehetne-e az országba áttenni, de megmagyaráztatott, hogy azon alapitványokat nem magyarok hanem külfejedelmek tették; annálfogva nem lehet arra gondolni, hogy azoknak kiadatását a külföldi hatóságok által remélni lehessen. A 9-ik pont iránt sok ellenészrevétel történt, különösen az iránt, hogy a r. katholikusok szent székei legyenek az evangélikusok házassági ügyeiben is bíróságok, és pedig az 1647-ki 15-ik t. czikkre való hivatkozással, holott azon törvény világosan a r. katholikusokról és nem az evangélikusokról szól. Mind a mellett ezen pont is a következőkkel együtt változtatás nélkül megmaradt XXXVI. Augusztus 7-én az országos vegyes bizottmányban reggeli 9 órától d. u. félháromig egyedül a dunai és tiszai kerületek által beadott vallásügyi k. e. törvényczikkek felett folyt a tárgyalás, miután a tulságoskodó (propter praepotentem) egri püspök s a vele tartó egyháziak, valamint néhány r. kath. megyei követ miatt egyesség nem történhetett. Az egyesült tiszai kerületek vallásügyi k. e. törvényjavaslata igy szól: A bevezetésben hivatkozás történik a bécsi és linczi békekötésekre, s kimondatik, hogy a kir. városok kiváltságai a vallásszabadság megszorítása tekintetében, érvénytelenek. Az első pontban. A r. kath. vallásróli áttérés büntelenségén^k tárgyalása az ors?ágos vegyes bizottmányi ülésre halasztatik.